Szerdán hozták nyilvánosságra a brit Quacquarelli Symonds, vagyis a QS friss felsőoktatási rangsorait. A szakterületi listákon több magyar egyetem is szerepel, ám a legjobb eredményt a Zeneakadémia érte el, amelyet az előadóművészet területén a világ száz legjobb egyeteme közé soroltak. A Central European University (CEU) még ennél is jobb helyezést szerzett, politikatudományból például a 24. helyet szerezte meg – csak éppen a CEU neve mellett már nem Budapest, hanem Bécs szerepel.
Politikatudományok és nemzetközi tanulmányok, filozófia, történelem, szociológia, szociálpolitika – ezeken a területeken is a világ száz legjobb egyetemei közé sorolta a CEU-t a brit rangsorkészítő, a Quacquarelli Symonds. "Apró" szépséghiba, hogy a listán az egyetem neve mellett már nem a „Hungary”, hanem az „Austria” felirat áll.
A képzései döntő részét a lex CEU miatt Bécsbe költöztető egyetemmel jól járt az osztrák felsőoktatás: a friss QS-lista szerint a humántudományokban ez a világ 124. legjobb felsőoktatási intézménye, ennél jobb eredményt az osztrák egyetemek közül csak a bécsi ért el. Több területen azonban az Universität Wient is lekörözi a CEU, a filozófiát oktató felsőoktatási intézmények közül a 33. helyet szerezte meg, politikatudományból pedig még jobb eredményt ért el, a világrangsor 24. helyén áll. Szociológiából a 65. helyre, történelemből és a szociálpolitika területén pedig az 51-100. kategóriába sorolták az egyetemet a QS szakemberei.
A brit Quacquarelli Symonds minden évben megjelenteti világrangsorát – amelyre legutóbb kilenc magyar egyetem került fel, a legjobb helyezést a szegedi, a debreceni egyetem, az ELTE és a pécsi egyetem érte el –, áprilisban azonban szakterületi rangsorokat is megjelentetnek. Öt nagy tudományágról és számos részterületről készítenek listákat, különböző súlyozással figyelembe véve olyan szempontokat, mint az adott egyetem hírneve a tudományos szférában, elismertsége a munkaerőpiacon, a publikációk és a hivatkozások száma, a nemzetközi együttműködések.
A száz legjobb közé került a Zeneakadémia
A magyarországi egyetemek közül – a saját szakterületén – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem érte el a legjobb eredményt. Az előadóművészet kategóriában az 51-100. kategóriába sorolták a QS rangsorkészítői. Ezzel kilóg a magyar egyetemek közül, egyetlen más intézménynek sem sikerült a világ száz legjobbja közé kerülnie – közölték az Eduline-nal.
A QS-rangsor az 50. hely után nem közöl pontos helyezést, de a Zeneakadémia ezzel az eredménnyel olyan intézmények mellett szerepel, mint a római Santa Cecilia Akadémia, a londoni King’s College, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium, a Bostoni Egyetem és a California Institute of the Arts. Ebbe a kategóriába sorolták a QS szakemberei a lipcsei, a kölni és a hamburgi zeneművészeti főiskolát, illetve a prágai, a varsói és a tallinni akadémiát is.
Az előadóművészeti szakokat indító egyetemek rangsorát egyébként a londoni Royal College of Music vezeti, a második a bécsi Universität für Musik und darstellende Kunst, a harmadik helyezést pedig a New York-i The Julliard School érte el.
Hogyan szerepelt a többi magyar egyetem?
A nagyobb magyar egyetemek egyébként szinte mind szerepelnek a QS valamelyik részrangsorában, és a legtöbb intézmény jobb helyezést szerzett, mint az előző években.
Az élet- és az orvostudományok területén a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb eredményt, tíz helyet javítva kapta meg a 262. helyezést. A Debreceni Egyetemet – akárcsak tavaly – a 401-450. kategóriába sorolták, ahogy a Szegedi Tudományegyetemet is, amely ötven helyet javított 2021-hez képest.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az öt tágabb tudományág közül háromból került be a világ legjobbjai közé, természettudományokban a 287., bölcsészettudományokban pedig a 351. helyen szerepel – ezen a területen ez a legjobb magyar eredmény. Társadalomtudományokban a 383. helyezést érte el, amellyel a Corvinus után (338. hely) a második a magyar egyetemek rangsorában.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is több területen javított tavalyi eredményein. Mérnöki-technológiai tudományok (Engineering & Technology) kategóriában 62 helyet lépett előre, és a 211. helyet szerezte meg, és a legjobb 200 közé sorolták az építőmérnöki, a gépész, repülésügyi és gyártási (Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering) szakterületen.
A Miskolci Egyetem a „Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering” kategóriában került fel a rangsorra, a 401-450. helyen végzett. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az agrártudományi területen a 201-250. pozíciót szerezte meg, ahogy a Debreceni Egyetem is – utóbbi több más szakterülettel is szerepel a listán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
