Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es rangsora, az ELTE-t több tudományterületen is kiemelkedő helyre sorolták.
Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorának 2022-es kiadását, az ELTE az öt tágabb tudományág közül háromban került be a világ legjobbjai közé: természettudományokban a 287., bölcsészettudományokban a 351., társadalomtudományokban pedig a 383. helyen szerepel.
A magyar egyetemek közül az ELTE a természettudományi és a bölcsészettudományi képzések területén a legjobb helyezést szerezte meg, míg a társadalomtudományokban a második.
Az ELTE az 51 szűkebb szakterület közül tavalyhoz képest hárommal több, összesen 13 területen szerepel a rangsorban, ezek közül két területen először került fel a listára. A 13 közül 9-ben (régészet, angol nyelv és irodalom, nyelvészet, modern nyelvek, biológia, pszichológia, matematika, fizika és csillagászat, neveléstudomány) az elsőnek számít Magyarországon, háromban (informatika, kémia, jogtudomány) a második, egyben pedig (mezőgazdaság és erdészet) a harmadik a magyar egyetemek közül - írja közleményében az egyetem.
Mi alapján állítják össze a listát?
A QS öt indikátor alapján rangsorolja a felsőoktatási intézményeket, vizsgálják például az egyetemek hírnevét, akadémiai és munkaerőpiaci elismertségét, a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
