Sorra lazítanak a szabályokon az egyetemek, sok helyen már nem kötelező a maszk

A legtöbb egyetemen és főiskolán még az őszi félév elején tették kötelezővé az épületekben a maszkviselést, de a kormány döntése után sok helyen lazítottak a szabályokon.

  • Csik Veronika

Március harmadikán jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt a szociális és egészségügyi intézmények jelentenek.

A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de a múlt héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfő óta nem kell maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.

Ezzel párhuzamosan a Budapesti Corvinus Egyetem is lazított a szabályokon: nem kell maszkot viselni az oktatási épületekben, a tanórákon, az értekezleteken és a kollégiumokban sem, valamint nem kell védettségi igazolvány az egyetemi rendezvényeken és az egyetemi sportlétesítmények tornaórákon kívül használatához, a külföldi kiutazások kezdeményezésekor sem - közölte az egyetem. Megszűnik a hőkamerás testhőmérséklet-mérés az épületek bejáratánál - teszik hozzá.

Változnak a szabályok a Budapesti Gazdasági Egyetemen is, a BGE belső tereiben - azaz tantermekben, közösségi helyiségekben, ügyfélfogadási helyiségekben, irodákban és folyosókon -, valamint az egyetemi kollégiumaiban sem kötelező a maszk használata.

Van, ahol nem lazítanak

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem múlt heti rektori utasítása szerint a maszkviselés továbbra is kötelező mindenhol, kivéve a kollégiumi szobákban, zenekari próbákon, az ebédlőben és az előadások alatt - ezeken a helyeken csak ajánlott az FFP2-es maszk használata - írja az egyetem. Az intézmény kiemeli, hogy a szabályok március 8-án változnak, de

a csoportos órákon az 1, 5 méteres egymás közötti védőtávolság tartása és a maszk viselése mindenki számára kötelező.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.