Sorra lazítanak a szabályokon az egyetemek, sok helyen már nem kötelező a maszk

A legtöbb egyetemen és főiskolán még az őszi félév elején tették kötelezővé az épületekben a maszkviselést, de a kormány döntése után sok helyen lazítottak a szabályokon.

  • Csik Veronika

Március harmadikán jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt a szociális és egészségügyi intézmények jelentenek.

A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de a múlt héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfő óta nem kell maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.

Ezzel párhuzamosan a Budapesti Corvinus Egyetem is lazított a szabályokon: nem kell maszkot viselni az oktatási épületekben, a tanórákon, az értekezleteken és a kollégiumokban sem, valamint nem kell védettségi igazolvány az egyetemi rendezvényeken és az egyetemi sportlétesítmények tornaórákon kívül használatához, a külföldi kiutazások kezdeményezésekor sem - közölte az egyetem. Megszűnik a hőkamerás testhőmérséklet-mérés az épületek bejáratánál - teszik hozzá.

Változnak a szabályok a Budapesti Gazdasági Egyetemen is, a BGE belső tereiben - azaz tantermekben, közösségi helyiségekben, ügyfélfogadási helyiségekben, irodákban és folyosókon -, valamint az egyetemi kollégiumaiban sem kötelező a maszk használata.

Van, ahol nem lazítanak

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem múlt heti rektori utasítása szerint a maszkviselés továbbra is kötelező mindenhol, kivéve a kollégiumi szobákban, zenekari próbákon, az ebédlőben és az előadások alatt - ezeken a helyeken csak ajánlott az FFP2-es maszk használata - írja az egyetem. Az intézmény kiemeli, hogy a szabályok március 8-án változnak, de

a csoportos órákon az 1, 5 méteres egymás közötti védőtávolság tartása és a maszk viselése mindenki számára kötelező.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.