A legtöbb egyetemen és főiskolán még az őszi félév elején tették kötelezővé az épületekben a maszkviselést, de a kormány döntése után sok helyen lazítottak a szabályokon.
Március harmadikán jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt a szociális és egészségügyi intézmények jelentenek.
A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de a múlt héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfő óta nem kell maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.
Ezzel párhuzamosan a Budapesti Corvinus Egyetem is lazított a szabályokon: nem kell maszkot viselni az oktatási épületekben, a tanórákon, az értekezleteken és a kollégiumokban sem, valamint nem kell védettségi igazolvány az egyetemi rendezvényeken és az egyetemi sportlétesítmények tornaórákon kívül használatához, a külföldi kiutazások kezdeményezésekor sem - közölte az egyetem. Megszűnik a hőkamerás testhőmérséklet-mérés az épületek bejáratánál - teszik hozzá.
Változnak a szabályok a Budapesti Gazdasági Egyetemen is, a BGE belső tereiben - azaz tantermekben, közösségi helyiségekben, ügyfélfogadási helyiségekben, irodákban és folyosókon -, valamint az egyetemi kollégiumaiban sem kötelező a maszk használata.
Van, ahol nem lazítanak
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem múlt heti rektori utasítása szerint a maszkviselés továbbra is kötelező mindenhol, kivéve a kollégiumi szobákban, zenekari próbákon, az ebédlőben és az előadások alatt - ezeken a helyeken csak ajánlott az FFP2-es maszk használata - írja az egyetem. Az intézmény kiemeli, hogy a szabályok március 8-án változnak, de
a csoportos órákon az 1, 5 méteres egymás közötti védőtávolság tartása és a maszk viselése mindenki számára kötelező.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
