Sorra lazítanak a szabályokon az egyetemek, sok helyen már nem kötelező a maszk

A legtöbb egyetemen és főiskolán még az őszi félév elején tették kötelezővé az épületekben a maszkviselést, de a kormány döntése után sok helyen lazítottak a szabályokon.

  • Csik Veronika

Március harmadikán jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt a szociális és egészségügyi intézmények jelentenek.

A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de a múlt héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfő óta nem kell maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.

Ezzel párhuzamosan a Budapesti Corvinus Egyetem is lazított a szabályokon: nem kell maszkot viselni az oktatási épületekben, a tanórákon, az értekezleteken és a kollégiumokban sem, valamint nem kell védettségi igazolvány az egyetemi rendezvényeken és az egyetemi sportlétesítmények tornaórákon kívül használatához, a külföldi kiutazások kezdeményezésekor sem - közölte az egyetem. Megszűnik a hőkamerás testhőmérséklet-mérés az épületek bejáratánál - teszik hozzá.

Változnak a szabályok a Budapesti Gazdasági Egyetemen is, a BGE belső tereiben - azaz tantermekben, közösségi helyiségekben, ügyfélfogadási helyiségekben, irodákban és folyosókon -, valamint az egyetemi kollégiumaiban sem kötelező a maszk használata.

Van, ahol nem lazítanak

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem múlt heti rektori utasítása szerint a maszkviselés továbbra is kötelező mindenhol, kivéve a kollégiumi szobákban, zenekari próbákon, az ebédlőben és az előadások alatt - ezeken a helyeken csak ajánlott az FFP2-es maszk használata - írja az egyetem. Az intézmény kiemeli, hogy a szabályok március 8-án változnak, de

a csoportos órákon az 1, 5 méteres egymás közötti védőtávolság tartása és a maszk viselése mindenki számára kötelező.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.