Az ELTE-n az elsők között, még augusztusban tették kötelezővé a maszkviselést, hétfőtől azonban maszk nélkül is be lehet majd lépni az épületekbe.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt csak az idősotthonok és a kórházak jelentenek.
A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de ezen a héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfőtől nem kell majd maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.
„Aki veszélyeztetettnek érzi magát, továbbra is hordhat maszkot” – olvasható az egyetem oldalán, és továbbra is azt kérik, hogy csak azok lépjenek be az épületekbe, akik egészségesnek érzik magukat.
Az ELTE járványügyi testületének tájékoztatójából az is kiderül, hogy ezentúl szabadon meg lehet tartani a különböző rendezvényeket, konferenciákat, diplomaosztókat, közösségi eseményeket, ezeken létszámkorlát sem lesz.
„A kormány rendelkezése értelmében megszűnik az a szabály is, amely az állami intézményekben kötelezővé teszi az oltás felvételének igazolását. Így mindazok, akik oltás és annak bejelentése hiányában fizetés nélküli szabadságukat töltik, 2022. március 21-ig kötelesek munkára jelentkezni” – emelik ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
