Az ELTE-n az elsők között, még augusztusban tették kötelezővé a maszkviselést, hétfőtől azonban maszk nélkül is be lehet majd lépni az épületekbe.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt csak az idősotthonok és a kórházak jelentenek.
A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de ezen a héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfőtől nem kell majd maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.
„Aki veszélyeztetettnek érzi magát, továbbra is hordhat maszkot” – olvasható az egyetem oldalán, és továbbra is azt kérik, hogy csak azok lépjenek be az épületekbe, akik egészségesnek érzik magukat.
Az ELTE járványügyi testületének tájékoztatójából az is kiderül, hogy ezentúl szabadon meg lehet tartani a különböző rendezvényeket, konferenciákat, diplomaosztókat, közösségi eseményeket, ezeken létszámkorlát sem lesz.
„A kormány rendelkezése értelmében megszűnik az a szabály is, amely az állami intézményekben kötelezővé teszi az oltás felvételének igazolását. Így mindazok, akik oltás és annak bejelentése hiányában fizetés nélküli szabadságukat töltik, 2022. március 21-ig kötelesek munkára jelentkezni” – emelik ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
