Az ELTE-n az elsők között, még augusztusban tették kötelezővé a maszkviselést, hétfőtől azonban maszk nélkül is be lehet majd lépni az épületekbe.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt csak az idősotthonok és a kórházak jelentenek.
A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de ezen a héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfőtől nem kell majd maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.
„Aki veszélyeztetettnek érzi magát, továbbra is hordhat maszkot” – olvasható az egyetem oldalán, és továbbra is azt kérik, hogy csak azok lépjenek be az épületekbe, akik egészségesnek érzik magukat.
Az ELTE járványügyi testületének tájékoztatójából az is kiderül, hogy ezentúl szabadon meg lehet tartani a különböző rendezvényeket, konferenciákat, diplomaosztókat, közösségi eseményeket, ezeken létszámkorlát sem lesz.
„A kormány rendelkezése értelmében megszűnik az a szabály is, amely az állami intézményekben kötelezővé teszi az oltás felvételének igazolását. Így mindazok, akik oltás és annak bejelentése hiányában fizetés nélküli szabadságukat töltik, 2022. március 21-ig kötelesek munkára jelentkezni” – emelik ki.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
