Vlagyimir Putyin a Debreceni Egyetemtől még 2017-ben kapott díszpolgári címet.
Napirenden van-e, hogy a Debreceni Egyetem visszavonja Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címét? Foglalkozik-e ezzel a kérdéssel az egyetem bármely testülete?
Ezeket a kérdéseket tettük fel péntek délelőtt a Debreceni Egyetem sajtóosztályának. Nem mi vagyunk az elsők, a Debreciner.hu debreceni portál csütörtökön ugyanerről érdeklődött az egyetem rektoránál, egyelőre – úgy tűnik – sikertelenül. Amint választ kapunk az egyetemtől, frissítjük cikkünket.
Vlagyimir Putyin – aki csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában – 2017-ben kapott Civis Honoris Causa címet a Debreceni Egyetemtől, miután az intézmény szenátusa ezt megszavazta. Az orosz elnök díszpolgári címe már akkor komoly tiltakozást váltott ki, a háború kirobbantása pedig újra aktuálissá tette a kérdést:
Miért is kapott díszpolgári címet az orosz elnök?
A hvg.hu a díszpolgári cím odaítélése után megszerezte az előterjesztést. A díszpolgári címet az egyetemi kitüntetések és címek adományozásáról szóló szabályzat szerint többek között az a belföldi vagy külföldi személy kaphatja meg, aki „munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem (…) jó hírnevének az erősítését”.
Az orosz elnök – erről a hivatalos kommunikáció is kitért – a Paks II. projekttel „érdemelte ki” a címet, ugyanis „a magyar kormányzat” és az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a beruházásban.
A Debreceni Egyetem nemcsak Paks II. szakember-utánpótlásának képzésében vesz részt, de „olyan további kiegészítő tevékenységet is végez, mint a hazánkba érkező orosz szakemberek gyermekeinek általános és középiskolai, valamint természetesen felsőfokú oktatását biztosító tanári, oktatói gárda képzése, továbbképzése”.
„További célkitűzésként szerepel közös kereskedelmi projektekben való részvétel közös vállalatok létrehozása útján, olyan területeken, mint a nukleáris orvoslás, különböző betegségek diagnosztikája és kezelése, diagnosztikus és terápiás felhasználású radioaktív izotóp-készítmények, tudományos célokat szolgáló radiofarmakonok, az orvosi, valamint élelmiszeripari izotóptechnológia tárgykörébe tartozó gépek, berendezések fejlesztése, gyártása, valamint forgalmazása” – idézte az előterjesztést a hvg.hu.
A cím odaítélésnek apropója egyébként Putyin magyarországi látogatása volt.
Már 2017-ben tiltakoztak Putyin díszpolgári címe ellen
Az egyetem szenátusa egyébként 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, de a hvg.hu által kikért jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy az elektronikus szavazáson nem teljes létszámban vettek részt, a dokumentum szerint a szenátusi tagok „több mint 60 százaléka voksolt”. Összesen 57-en szavaztak, 3-an nemmel, 3-an tartózkodtak.
A díszpolgári cím odaítélése komoly tiltakozást váltott ki, több tanszék azonnal elhatárolódott a döntéstől, az egyik tanszék akkor azt írta: a szenátus "a döntésével semmibe vette azokat a polgárait, akik a tudományos és az oktatási szabadság versenyfeltételei között járultak hozzá az intézmény nehezen megszerezhető jó híréhez. Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk." Több oktató is felszólalt a döntés ellen, volt, aki professor emeritus címéről is lemondott tiltakozásképpen.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
