Friss: online oktatásra áll át az ELTE a tavaszi félévben, legalább három hétig így tartják majd az órákat

Online oktatással kezdődik a tavaszi félév az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), leghamarabb február végén térhetnek át jelenléti formára.

  • Szabó Fruzsina

Az ELTE-n február 7-én kezdődik a tavaszi félév szorgalmi időszaka, a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt online formában – olvasható az egyetem tájékoztatójában. Egyelőre három hétre rendeltek el online oktatást, utána döntenek majd arról, hogyan folytatódik a szemeszter.

Hozzáteszik: mivel az egyetem dolgozói körében az átoltottság szinte teljes (állami felsőoktatási intézményként gyakorlatilag ugyanolyan szabályok vonatkoznak az ELTE-re, mint az állami iskolákra), és a hallgatók körében is kifejezetten magas, azt remélik, hogy a félév második felében már hagyományos formában tudják majd megtartani az előadásokat, szemináriumokat és gyakorlatokat.

„Az áttérés időpontjáról az egyetem külön tájékoztatót ad majd ki, egy hét felkészülési időt biztosítva az érintettek számára” – írják. Hozzáteszik azt is, hogy a kollégiumok a szokásos rendben működnek a következő időszakban is, és a szakmai gyakorlatokat jelenléti formában is elvégezhetik a hallgatók, ha a gyakorlóhely így dönt.

Az ELTE több karán egyébként a vizsgákat is online tartották meg az elmúlt hetekben, így döntött például a természettudományi, a jogi és a bölcsészkar is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.