Online oktatással kezdődik a tavaszi félév az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), leghamarabb február végén térhetnek át jelenléti formára.
Az ELTE-n február 7-én kezdődik a tavaszi félév szorgalmi időszaka, a koronavírus-járvány ötödik hulláma miatt online formában – olvasható az egyetem tájékoztatójában. Egyelőre három hétre rendeltek el online oktatást, utána döntenek majd arról, hogyan folytatódik a szemeszter.
Hozzáteszik: mivel az egyetem dolgozói körében az átoltottság szinte teljes (állami felsőoktatási intézményként gyakorlatilag ugyanolyan szabályok vonatkoznak az ELTE-re, mint az állami iskolákra), és a hallgatók körében is kifejezetten magas, azt remélik, hogy a félév második felében már hagyományos formában tudják majd megtartani az előadásokat, szemináriumokat és gyakorlatokat.
„Az áttérés időpontjáról az egyetem külön tájékoztatót ad majd ki, egy hét felkészülési időt biztosítva az érintettek számára” – írják. Hozzáteszik azt is, hogy a kollégiumok a szokásos rendben működnek a következő időszakban is, és a szakmai gyakorlatokat jelenléti formában is elvégezhetik a hallgatók, ha a gyakorlóhely így dönt.
Az ELTE több karán egyébként a vizsgákat is online tartották meg az elmúlt hetekben, így döntött például a természettudományi, a jogi és a bölcsészkar is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
