Kiderült, hány oltatlan tanárt küldtek fizetés nélküli szabadságra az állami iskolákból, na meg az is, hogy a jövőben az összes egyetemen kötelező lesz a testnevelés. Folytattuk az egyetemi-főiskolai felvételiről szóló cikksorozatunkat, például kiderítettük, meddig kell nyelvvizsgát szerezni ahhoz, hogy pluszpont járjon érte. A hét hírei.
Kiderült, hány tanár és tanító tűnt el az iskolákból
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanárt és tanítót kellett fizetés nélküli szabadságra küldeni azért, mert visszautasították a koronavírus elleni, az állami iskolákban kötelezővé vált oltást. A minisztérium államtitkára szerint komoly gondot mindez nem jelent, ám nem erre utal az, hogy több tankerület tanárszakos egyetemistákat venne fel az iskolákba.
„Bekövetkezett, amitől régóta tartunk: nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a jelenségre.
Elhalasztják a középiskolások külföldi nyelvtanfolyamait
Szombaton derült ki, hogy újabb egy évvel elhalasztják a kilencedikes és tizenegyedikes diákok ingyenes külföldi nyelvtanfolyamait. A program irányításával megbízott miniszteri biztos a járvánnyal indokolta a döntést. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Egész osztályok, évfolyamok kerülhetnek karanténba az omikron miatt
Elkezdődött a koronavírus-járvány ötödik hulláma, és mivel az iskolások átoltottsága alacsony – az 5-18 évesek alig negyede kapta meg a koronavírus elleni oltást –, szakemberek szerint egyik napról a másikra teljes osztályok kerülhetnek karanténba. Az oltás mellett fontos (lenne) a szigorú maszkviselés, a távolságtartás és az, hogy ha valaki tüneteket észlel magán, ne menjen utcára, közösségbe. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Felvételi: minden, amit már most tudunk
December végén elindult a 2022-es egyetemi-főiskolai felvételi, és bár a ponthatárokra egészen július végéig kell várni, azért sok dolgot már most is tudunk. Megvannak például a minimumponthatárok (ha valakinek egy pontszáma ezt nem éri el, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges szakra nem kerülhet be), na meg persze a népszerű képzések előzetes ponthatárai is. Ezekről itt olvashattok. A legfontosabb változásokat is összegyűjtöttük, ezekről itt találtok infókat.
Az összes egyetemen kötelező lesz a testnevelésóra?
Kedden, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből derült ki, hogy ezentúl az összes nappalis szakon „megjelenik a heti fizikai aktivitás”, vagyis kötelező lesz sportolni. A tervről korábban is szó volt már, most pedig már néhány részletet is lehet tudni. A teljes cikket itt találjátok.
Plusz egy év ovi: a legfontosabb infók
Január 18-ig küldhetik el kérvényüket az Oktatási Hivatalnak azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy tankötelessé váló gyermekük 2022 szeptemberében elkezdené az iskolát. Kedden jó sok infót összeszedtünk a kérvényezésről, például olyan tényezőket, amiket érdemes megemlíteni a szülői véleményben. A cikket itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
