Kiderült, hány oltatlan tanárt küldtek fizetés nélküli szabadságra az állami iskolákból, na meg az is, hogy a jövőben az összes egyetemen kötelező lesz a testnevelés. Folytattuk az egyetemi-főiskolai felvételiről szóló cikksorozatunkat, például kiderítettük, meddig kell nyelvvizsgát szerezni ahhoz, hogy pluszpont járjon érte. A hét hírei.
Kiderült, hány tanár és tanító tűnt el az iskolákból
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanárt és tanítót kellett fizetés nélküli szabadságra küldeni azért, mert visszautasították a koronavírus elleni, az állami iskolákban kötelezővé vált oltást. A minisztérium államtitkára szerint komoly gondot mindez nem jelent, ám nem erre utal az, hogy több tankerület tanárszakos egyetemistákat venne fel az iskolákba.
„Bekövetkezett, amitől régóta tartunk: nincs pedagógus, a tankerület pedig végzős diákokkal próbálná befoltozni a lyukakat” – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a jelenségre.
Elhalasztják a középiskolások külföldi nyelvtanfolyamait
Szombaton derült ki, hogy újabb egy évvel elhalasztják a kilencedikes és tizenegyedikes diákok ingyenes külföldi nyelvtanfolyamait. A program irányításával megbízott miniszteri biztos a járvánnyal indokolta a döntést. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Egész osztályok, évfolyamok kerülhetnek karanténba az omikron miatt
Elkezdődött a koronavírus-járvány ötödik hulláma, és mivel az iskolások átoltottsága alacsony – az 5-18 évesek alig negyede kapta meg a koronavírus elleni oltást –, szakemberek szerint egyik napról a másikra teljes osztályok kerülhetnek karanténba. Az oltás mellett fontos (lenne) a szigorú maszkviselés, a távolságtartás és az, hogy ha valaki tüneteket észlel magán, ne menjen utcára, közösségbe. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Felvételi: minden, amit már most tudunk
December végén elindult a 2022-es egyetemi-főiskolai felvételi, és bár a ponthatárokra egészen július végéig kell várni, azért sok dolgot már most is tudunk. Megvannak például a minimumponthatárok (ha valakinek egy pontszáma ezt nem éri el, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges szakra nem kerülhet be), na meg persze a népszerű képzések előzetes ponthatárai is. Ezekről itt olvashattok. A legfontosabb változásokat is összegyűjtöttük, ezekről itt találtok infókat.
Az összes egyetemen kötelező lesz a testnevelésóra?
Kedden, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből derült ki, hogy ezentúl az összes nappalis szakon „megjelenik a heti fizikai aktivitás”, vagyis kötelező lesz sportolni. A tervről korábban is szó volt már, most pedig már néhány részletet is lehet tudni. A teljes cikket itt találjátok.
Plusz egy év ovi: a legfontosabb infók
Január 18-ig küldhetik el kérvényüket az Oktatási Hivatalnak azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy tankötelessé váló gyermekük 2022 szeptemberében elkezdené az iskolát. Kedden jó sok infót összeszedtünk a kérvényezésről, például olyan tényezőket, amiket érdemes megemlíteni a szülői véleményben. A cikket itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
