Ezekkel az érvekkel érdemes harcolni a plusz egy év óvodáért: itt van minden infó
Január 18-ig küldhetik el kérvényüket az Oktatási Hivatalnak azok a szülők, akik nem szeretnék, ha tankötelessé váló gyermekük 2022 szeptemberében elkezdené az iskolát. Összeszedtük a legfontosabb infókat a kérvényről, az iskolaérettségről és azokról az indokokról, amiket érdemes leírni.
Szabó Fruzsina
Meddig és hogyan kell kérvényezni a plusz egy év ovit?
A kérelmet 2022. január 18-ig kell benyújtani - aki ezt a határidőt lekési, később már kérheti az iskolakezdés halasztását. Ez a határidő persze azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik évüket (vagyis tankötelessé válnak), de szüleik nem szeretnék, ha 2022 szeptemberében elkezdenék az általános iskolát.
Fontos, hogy utólag már nem gondolhatjátok meg magatokat, vagyis akinek a kérelmére rábólintott az Oktatási Hivatal, nem dönthet úgy, hogy szeptemberben mégis elkezdik az iskolát - még akkor sem, ha az áprilisi általános iskolai beiratkozásig sokat fejlődik a gyerek.
A Youtube-on több olyan videót találtok, amely az iskolaérettség szempontjairól szól, ezek közül egyet mi is ajánlottunk korábban:
Milyen érveket érdemes beleírni a kérvénybe?
Először nézzük, hogy miket nem: a kérvényt benyújtóknak segítséget nyújtó Szülői Hang oldalán azt írják, felesleges azzal érvelni, hogy a szülő joga dönteni a gyerek iskolaérettségéről, vagy hogy a következő évben jobb tanítót kapna, vagy hogy a barátai/testvére is marad még egy évet az óvodában.
Ennél jóval erősebb érv lehet a kitartó figyelem hiánya (pár perc után lankad a gyerek figyelme, mással kezd el foglalkozni, a figyelme elkalandozik), gyenge az emlékezőképessége, fejletlen a beszéde és a beszédértése, a beszédhangok is késve alakulnak ki, nem érti azt alapvető ok-okozati összefüggéseket, nem mindig érti meg a feladatokat, sorrendiséggel kapcsolatos gondolkodása bizonytalan. Jó indok lehet a gyenge monotóniatűrés, az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a gyenge alkalmazkodóképesség, a nehézkes szabálykövetés, a fejletlen mozgáskoordináció, a nem megfelelő térérzékelés, a kialakulatlan jobb-bal dominancia.
Azt is érdemes beleírni, ha a gyerek ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő, ha az időbeli tájékozódása gyenge, esetleg összekeveri a napszakok vagy az évszakok sorrendjét. A Szülői Hang a "bizonytalan indokok" közé sorolja azt, ha egy gyerek testsúlya vagy magassága nem a korának megfelelő, ha nehezen teremt kapcsolatot másokkal, nehezen barátkozik, vagy ha még szüksége van a délutáni alvásra. "Ezek lehet, hogy segítenek, de lehet, hogy nem. Több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokok kiegészítéseként talán hasznos lehet" - írják.
Vannak konkrét minták is a szülői kérvény megírásához?
Az Oktatási Hivatal oldalán nincsenek, de a Szülői Hang komoly adatbázist készített az elmúlt két évben - szülők számoltak be arról, hogy mivel érveltek a plusz egy év ovi mellett, milyen dokumentumokat nyújtottak be, és hogy elfogadták-e a kérvényüket. Ezek között több teljes szülői levelet is találtok, itt érdemes szétnézni.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni a kérvényhez?
"Érdemes minden olyan dokumentumot csatolni, ami a gyermek további egy év óvodai nevelését alátámaszthatja. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a kérelméhez a szülő bármilyen, általa fontosnak tartott dokumentumot mellékelhet" - írja a Szülői Hang.
Ilyen dokumentumot lehet kérni házi gyermekorvostól, szakorvostól, pedagógiai szakszolgálattól (ha a gyerek volt ott korábban vizsgálaton), óvodapedagógustól, logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt iskolaérettségi vizsgálatot is lehet végeztetni magánpraxisban.
A Szülői Hang szerint arról nincs hivatalos információ, hogy ezeket mennyire veszik figyelembe, "általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek". Olyan szülő is bőven van, aki saját véleményén kívül semmilyen dokumentumot nem nyújtott be, mégis engedélyezte a hivatal a plusz egy évet.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
