Nagyot emelnek a szegedi egyetem oktatóinak fizetésén, a tanársegédek bére 78 százalékkal nő

Emelik jövőre a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak alapbérét, az egyetemi docenseké például átlagosan 33, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

  • Eduline/MTI

Új bérstruktúrát vezetnek be, amely három eleme a jelentősen megnövelt alapbér, az egyaránt teljesítményen alapuló, éves, az alapbérbe beépülő fizetésemelés és az akár több havi bért is jelentő bónusz – közölte az intézmény.

Az akadémiai terület oktató, kutató, tanár munkatársainak alapbére a korábbi közalkalmazotti jogviszony szerinti illetményhez képest átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az egyetemi tanárok alapbére jövőre átlagosan 40, az egyetemi docenseké 33, az adjunktusoké 60, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

Egy tanársegéd átlagos alapilletménye 213 685 forintról 380 000 forintra emelkedik. Egy egyetemi tanár alapilletménye az SZTE-en legkevesebb 800 ezer forint lesz. A kollégiumi tanárok alapbére 400 ezer, a nyelvtanároké pedig 450 ezer forintra emelkedik.

A teljesítményértékelési rendszereket 2022 első negyedévében véglegesítik – tette hozzá az idén modellt váltó egyetem.

A köznevelésben, a szakképzésben, illetve az egyéb szakmai és funkcionális munkakörökben, nem akadémiai területen dolgozók bérrendezése is megindult. Ennek részleteit az SZTE a szeptemberben megtörtént, 15 százalékos béremelésen túl - a munkakörök különbözősége miatt - az érdekképviseletekkel történő egyeztetés után véglegesíti. A közleményben kitérnek arra is, hogy nőnek a hallgatói támogatások: jövőre a START ösztöndíj keretösszege duplájára emelkedik, ezt több mint ezer elsőéves kaphatja meg.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.