Nagyot emelnek a szegedi egyetem oktatóinak fizetésén, a tanársegédek bére 78 százalékkal nő

Emelik jövőre a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak alapbérét, az egyetemi docenseké például átlagosan 33, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

  • Eduline/MTI

Új bérstruktúrát vezetnek be, amely három eleme a jelentősen megnövelt alapbér, az egyaránt teljesítményen alapuló, éves, az alapbérbe beépülő fizetésemelés és az akár több havi bért is jelentő bónusz – közölte az intézmény.

Az akadémiai terület oktató, kutató, tanár munkatársainak alapbére a korábbi közalkalmazotti jogviszony szerinti illetményhez képest átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az egyetemi tanárok alapbére jövőre átlagosan 40, az egyetemi docenseké 33, az adjunktusoké 60, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

Egy tanársegéd átlagos alapilletménye 213 685 forintról 380 000 forintra emelkedik. Egy egyetemi tanár alapilletménye az SZTE-en legkevesebb 800 ezer forint lesz. A kollégiumi tanárok alapbére 400 ezer, a nyelvtanároké pedig 450 ezer forintra emelkedik.

A teljesítményértékelési rendszereket 2022 első negyedévében véglegesítik – tette hozzá az idén modellt váltó egyetem.

A köznevelésben, a szakképzésben, illetve az egyéb szakmai és funkcionális munkakörökben, nem akadémiai területen dolgozók bérrendezése is megindult. Ennek részleteit az SZTE a szeptemberben megtörtént, 15 százalékos béremelésen túl - a munkakörök különbözősége miatt - az érdekképviseletekkel történő egyeztetés után véglegesíti. A közleményben kitérnek arra is, hogy nőnek a hallgatói támogatások: jövőre a START ösztöndíj keretösszege duplájára emelkedik, ezt több mint ezer elsőéves kaphatja meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.