Nagyot emelnek a szegedi egyetem oktatóinak fizetésén, a tanársegédek bére 78 százalékkal nő

Emelik jövőre a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak alapbérét, az egyetemi docenseké például átlagosan 33, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

  • Eduline/MTI

Új bérstruktúrát vezetnek be, amely három eleme a jelentősen megnövelt alapbér, az egyaránt teljesítményen alapuló, éves, az alapbérbe beépülő fizetésemelés és az akár több havi bért is jelentő bónusz – közölte az intézmény.

Az akadémiai terület oktató, kutató, tanár munkatársainak alapbére a korábbi közalkalmazotti jogviszony szerinti illetményhez képest átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az egyetemi tanárok alapbére jövőre átlagosan 40, az egyetemi docenseké 33, az adjunktusoké 60, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

Egy tanársegéd átlagos alapilletménye 213 685 forintról 380 000 forintra emelkedik. Egy egyetemi tanár alapilletménye az SZTE-en legkevesebb 800 ezer forint lesz. A kollégiumi tanárok alapbére 400 ezer, a nyelvtanároké pedig 450 ezer forintra emelkedik.

A teljesítményértékelési rendszereket 2022 első negyedévében véglegesítik – tette hozzá az idén modellt váltó egyetem.

A köznevelésben, a szakképzésben, illetve az egyéb szakmai és funkcionális munkakörökben, nem akadémiai területen dolgozók bérrendezése is megindult. Ennek részleteit az SZTE a szeptemberben megtörtént, 15 százalékos béremelésen túl - a munkakörök különbözősége miatt - az érdekképviseletekkel történő egyeztetés után véglegesíti. A közleményben kitérnek arra is, hogy nőnek a hallgatói támogatások: jövőre a START ösztöndíj keretösszege duplájára emelkedik, ezt több mint ezer elsőéves kaphatja meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.