Szigorítanak az egyetemek, egyre több helyen állnak át online oktatásra

Egyre több egyetem és főiskola tér át hibrid vagy online oktatásra a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az egyre növekvő esetszámok miatt. Van olyan intézmény, ahol január elejéig az összes órát és vizsgát online tartják majd meg, máshol vegyes tanrendet rendeltek el.

  • Eduline

A koronavírus-járvány miatt november 27-től az összes órát online tartják meg – erről küldött néhány nappal ezelőtt Neptun-üzenetet a hallgatóknak a kecskeméti Neumann János Egyetem. Az intézményben december 12-ig tart a szorgalmi időszak, vagyis az oktatóknak két hétig kell online tanítaniuk. A vizsgaidőszak december 13-án kezdődik, az írásbeliket és a szóbeliket is online tartják majd meg, a Neptun-üzenetben legalábbis azt írják, hogy 2022. január 4-ig „az oktatási és az azzal kapcsolatos valamennyi tevékenység kizárólag online formában történik”. A könyvtár és a kollégium nyitva tart, azokat a korábbi szabályok alapján használhatják a hallgatók.

Nem a kecskeméti az egyetlen egyetem, amely az elmúlt napokban részben vagy egészben online oktatásra tért át a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az egyre emelkedő esetszámok miatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik karán is így döntöttek. Ezt az intézmény legutóbbi járványügyi intézkedése tette lehetővé, amelyben az áll, hogy a dékánok – ha az adott kar járványügyi helyzete indokolja – részben vagy egészben „távolléti oktatást vagy vizsgáztatást” rendelhetnek el. A Jog- és Államtudományi Karon november 23-a óta tartanak online órákat, és a vizsgákat is így tervezik megtartani. „A kar épületei nem lesznek lezárva, kérjük azonban, hogy csak valóban szükséges esetekben látogassák azokat. A kar adminisztratív személyzete korlátozott ügyfélfogadási időben dolgozik majd” – írják az intézmény oldalán. 

A Pázmány bölcsészkarán egyelőre nem rendeltek el online oktatást, a Facebookon viszont arra kérték a hallgatókat, hogy továbbra is tartsák be a járványügyi szabályokat: az egyik előírás alapján például tíz napig nem léphetnek az egyetem területére, ha kapcsolatba kerülnek egy koronavírus-fertőzöttel - kivéve, ha már megkapták a védőoltást. Néhány BTK-s hallgató múlt héten petíciót indított a szigorításért. Azt írják, a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt nem érzik biztonságosnak a tantermi oktatást, a szorgalmi időszakból hátralévő két-három hétre érdemes lenne áttérni az online oktatásra. A petíciót az elmúlt napokban majdnem kilencszázan írták alá.

A MOME-n és a METU-n is online oktatásra tértek át

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is szigorítottak a szabályokon, november végétől online tartják meg azokat az órákat, amelyeken ötnél több hallgató vesz részt. A Zeneakadémia egyébként már októberben hibrid oktatásra tért át, a 20 fő feletti órákat tartották vegyes oktatási rendben, a csoport fele személyesen, míg a többi hallgató online csatlakozhatott a foglalkozásokhoz.  November 29-től csak néhány csoportos kurzuson marad a jelenléti oktatás.

A Budapesti Metropolitan Egyetemen is múlt héten rendelték el az online oktatást, a vizsgákat sem hagyományos formában tartják majd meg. Akárcsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, ahol a záróvizsgák kivételével szintén online írásbeliznek és szóbeliznek majd a hallgatók. Néhány kisebb intézmény is így döntött, ezek közé tartozik például a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, ahol már jó ideje hibrid formában zajlik az oktatás, a november végén hozott rektori utasítás alapján azonban az összes vizsgát – a záróvizsgákat és a szakdolgozati védéseket is – online szervezik meg. 

Azt is megírtuk, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen a levelezős hallgatók tanulnak otthonról, november 23-a óta az előadásokat, konzultációkat, gyakorlati órákat, szemináriumokat online tartják meg, hagyományos órákat csak dékáni engedéllyel lehet szervezni. Az ELTE bölcsészkarán hibrid megoldást választottak: a szorgalmi időszak végéig az előadásokat online, a szemináriumokat személyesen tartják meg az oktatók.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két hete közölte, hogy „minden olyan órát áthelyeznek online platformra, amely jelentős minőségromlás nélkül megvalósítható az online térben”. A féléves munkákat értékelő szakmai fórumokat és kiállítást („Kipakolás”) is online szervezik meg.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.