A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint a Semmelweis Egyetemről került fel a legtöbb kutató arra a listára, amelyet a Stanford és az Elsevier állított össze. Azokról a kutatókról készítettek adatbázist, akiknek a tanulmányaira a legtöbbször hivatkoztak.
A magyarországi felsőoktatási intézmények közül – a Semmelweis Egyetemmel holtversenyben – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja a legtöbb olyan kutatót, aki felkerült az idézettségi szempontok alapján összeállított, több mint 186 ezer fős listára – írja közleményében a BME.
A nemzetközi összeállítás készítői a 331 hazai szakember közül 38 főt a BME-hez, 38-at a Semmelweis Egyetemhez, 32 kutatót a Szegedi Tudományegyetemhez, 29 főt az ELTE-hez, 20 főt a Pécsi Tudományegyetemhez, 17 főt a Debreceni Egyetemhez soroltak.
Az adatsor két táblázatot tartalmaz. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonöt év alatt (1996. január 1. és 2020.december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók alapján állít fel sorrendet. Ehhez hat mutatót használtak, amelyeket a BME közleménye részletez. A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (a 2020-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe.
A régió műszaki egyetemei közül a TU Wien 121, a Warsaw University of Technology 49, a Czech Technical University in Prague 19, a Slovak University of Technology in Bratislava 8, a University Politehnica of Bucharest pedig 10 kutatóval szerepel a listán.
A rangsor a Scopus adatbázisban szereplő utolsó munkahelyükkel szerepelteti a kutatókat, és a munkahely szerint sorolták az országokhoz őket.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
