A Műegyetemről és a Semmelweisről került fel a legtöbb kutató a Stanford listájára

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint a Semmelweis Egyetemről került fel a legtöbb kutató arra a listára, amelyet a Stanford és az Elsevier állított össze. Azokról a kutatókról készítettek adatbázist, akiknek a tanulmányaira a legtöbbször hivatkoztak.

  • Szabó Fruzsina

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül – a Semmelweis Egyetemmel holtversenyben – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja a legtöbb olyan kutatót, aki felkerült az idézettségi szempontok alapján összeállított, több mint 186 ezer fős listára – írja közleményében a BME.

A nemzetközi összeállítás készítői a 331 hazai szakember közül 38 főt a BME-hez, 38-at a Semmelweis Egyetemhez, 32 kutatót a Szegedi Tudományegyetemhez, 29 főt az ELTE-hez, 20 főt a Pécsi Tudományegyetemhez, 17 főt a Debreceni Egyetemhez soroltak.

Az adatsor két táblázatot tartalmaz. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonöt év alatt (1996. január 1. és 2020.december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók alapján állít fel sorrendet. Ehhez hat mutatót használtak, amelyeket a BME közleménye részletez.  A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (a 2020-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe.

A régió műszaki egyetemei közül a TU Wien 121, a Warsaw University of Technology 49, a Czech Technical University in Prague 19, a Slovak University of Technology in Bratislava 8, a University Politehnica of Bucharest pedig 10 kutatóval szerepel a listán.

A rangsor a Scopus adatbázisban szereplő utolsó munkahelyükkel szerepelteti a kutatókat, és a munkahely szerint sorolták az országokhoz őket.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.