A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint a Semmelweis Egyetemről került fel a legtöbb kutató arra a listára, amelyet a Stanford és az Elsevier állított össze. Azokról a kutatókról készítettek adatbázist, akiknek a tanulmányaira a legtöbbször hivatkoztak.
A magyarországi felsőoktatási intézmények közül – a Semmelweis Egyetemmel holtversenyben – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja a legtöbb olyan kutatót, aki felkerült az idézettségi szempontok alapján összeállított, több mint 186 ezer fős listára – írja közleményében a BME.
A nemzetközi összeállítás készítői a 331 hazai szakember közül 38 főt a BME-hez, 38-at a Semmelweis Egyetemhez, 32 kutatót a Szegedi Tudományegyetemhez, 29 főt az ELTE-hez, 20 főt a Pécsi Tudományegyetemhez, 17 főt a Debreceni Egyetemhez soroltak.
Az adatsor két táblázatot tartalmaz. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonöt év alatt (1996. január 1. és 2020.december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók alapján állít fel sorrendet. Ehhez hat mutatót használtak, amelyeket a BME közleménye részletez. A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (a 2020-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe.
A régió műszaki egyetemei közül a TU Wien 121, a Warsaw University of Technology 49, a Czech Technical University in Prague 19, a Slovak University of Technology in Bratislava 8, a University Politehnica of Bucharest pedig 10 kutatóval szerepel a listán.
A rangsor a Scopus adatbázisban szereplő utolsó munkahelyükkel szerepelteti a kutatókat, és a munkahely szerint sorolták az országokhoz őket.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
