Van olyan vezető magyar egyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be – a döntés mögött időnként családi vagy anyagi okok állnak, a „potenciális elsőévesek” legnagyobb része azonban nem azért hagyja veszni a felvételi eredményt, mert elment a kedve a felsőoktatástól. Hanem azért, mert időközben felvették valamelyik külföldi egyetemre, és inkább ott tanulna tovább.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezeti a „hallgatói kiválóság” alapján összeállított, friss HVG-rangsort. A lista élén álló felsőoktatási intézmények eredményei sok mindenben hasonlók: magas az elsőhelyes jelentkezőik száma, a felvettek 80-90 százalékának legalább középfokú nyelvvizsgája van, na meg kifejezetten magas felvételi pontszáma, és sok olyan diák jut be a képzéseikre, aki valamelyik országos tanulmányi versenyen döntős vagy akár dobogós helyet szerzett.
A HVG kari rangsorából az is kiderül, hogy a Corvinuson százból kilencvenkilenc idén felvett diáknak minimum egy nyelvvizsgája van, a pontátlaguk pedig 457, ennél többet – 459-et – csak a Semmelweis Egyetem orvosi karának elsőévesei gyűjtöttek kitűnő érettségivel, nyelvvizsga-bizonyítványokkal és versenyeredményekkel. Utóbbit a HVG felsőoktatási rangsora külön is méri, az ELTE bölcsészkarára idén például 56 OKTV-döntős került be.
A kiemelkedő hallgatói eredményeknek hátulütője is van: ezeknek az egyetemeknek nemcsak egymással, hanem a hollandiai, írországi, dániai, német, osztrák és brit felsőoktatási intézményekkel is versenyezniük kell a legtehetségesebb diákokért. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora nemrég több interjúban arról beszélt, hogy érdekes összefüggésre figyeltek fel: minél magasabb egy felvételiző pontszáma, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem iratkozik be az egyetemre, helyette külföldi felsőoktatási intézményt választ. Takáts Előd szerint „ez agyelszívás”, amely legnagyobb arányban a legmagasabb, 450-460 körüli pontszámmal bekerülőket érinti. Az Eduline kérdésére a Corvinus azt közölte, az elmúlt években az alapszakra sikeresen felvételiző diákok körülbelül 10-15 százaléka végül nem iratkozott be az egyetemre.
Idén szeptemberben felmérték a hallgatók döntése mögött húzódó okokat, a válaszok pedig arra utalnak, hogy minden második diák valóban külföldi tanulmányai miatt nem iratkozott be végül az egyetemre. Az elmúlt évek statisztikái alapján azoknak a körében valamivel magasabb a beiratkozást kihagyók aránya, akik angol nyelvű Corvinus-szakra kerültek be. „A Brexit előtt jellemzően a brit egyetemek voltak a legnépszerűbbek a külföldi tanulmányokat tervező diákok körében. A nem beiratkozó diákok visszajelzései alapján külföldi tanulmányok esetén most elsősorban Hollandia, Ausztria és Németország egyetemeire esik a választásuk” – írta az egyetem.
Mi a helyzet a többi egyetemen?
Több vezető egyetemen érzékelnek hasonló jelenséget. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a bekerült, de be nem iratkozott hallgatók aránya az elmúlt három évben például tíz százalék körül mozgott – közölte az Eduline kérdésére az egyetem. Mivel évről évre az ELTE-re kerül be a legtöbb jelentkező, ez kifejezetten magas arány: idén 11 500-an jutottak be az egyetem képzéseire, vagyis ezer körül lehet azoknak a száma, akik végül nem kezdték meg tanulmányaikat. „Korábban érdeklődtünk ezen felvetteknél, hogy mik a be nem iratkozás fő okai, és azt találtuk, hogy a létező legváltozatosabb élethelyzetek állnak e döntés mögött. Ezek között értelemszerűen szerepel a külföldi felsőoktatási intézmény választása is, azonban ez az arány nem kiugró, nem szignifikánsan magasabb a többinél” – írták.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatásai viszont azt mutatják, hogy az egyetem „nulladik percében” lemorzsolódó hallgatók sok esetben valóban a külföldi továbbtanulás, időnként a külföldi munkavállalás miatt nem iratkoznak be az egyetemre. A BME-re idén egyébként 4745 felvételiző jutott be, közülük 3732-en alap- vagy osztatlan szakra – utóbbiak 7,2 százaléka döntött úgy, hogy végül nem kezdi meg tanulmányait az egyetemen. Az intézmény az Eduline kérdésére azt írta, az elmúlt három évben csökkent a be nem iratkozott potenciális elsőévesek aránya, a 2018/2019-es tanévben még 8,5 százalék volt.
A Semmelweis Egyetemen jóval kisebb ez az arány, az intézmény az Eduline kérdésére azt írta, hogy 2018 és 2021 között az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerésztudományi karokon 2 és 5 százalék között mozgott azoknak a hallgatóknak az aránya, akik a sikeres felvételi ellenére nem kezdték meg tanulmányaikat a Semmelweisen. Hozzátették azt is: nem érzékelik, hogy a magasabb pontszámmal bekerülők közül többen döntenének úgy, hogy nem iratkoznak be a tanév elején.
A magyar diákok A, B és C terve
Egyre több magyar diák választ magának külföldi felsőoktatási intézményt, a becslések szerint körülbelül 15 ezren – ami persze önmagában nem rengeti meg a magyar felsőoktatást, de az itthoni egyetemek adatai éppen arra utalnak, hogy pont a legtehetségesebb, legfelkészültebb diákok közül döntenek úgy a legnagyobb számban, hogy külföldön tanulnak tovább.
„A diákjainkat arra biztatjuk, hogy válasszanak maguknak magyar egyetemet is, adják be ide is a jelentkezésüket, hogy legyen mentőöv, ha bármilyen családi változás történne, vagy egész egyszerűen meggondolnák magukat, és inkább itthon maradnának. Náluk általában a B terv is egy külföldi egyetem, a magyar felsőoktatás inkább C tervként van jelen” – mondja Lévai Balázs, a többek között 8-12. évfolyamosok számára alternatív oktatási programokat és a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat kínáló Engame Akadémia társalapítója-ügyvezetője. Az A terv az idén a legtöbb, külföldi továbbtanulást tervező középiskolásnál már nem az Egyesült Királyság volt, a Brexit miatt ugyanis jóval rosszabb kondíciókkal tanulhatnak brit egyetemeken, mint eddig. A legnépszerűbb célország most Hollandia. „Van olyan diák, akinek a B terv Dánia, másoknak Írország, Németország vagy valamelyik skandináv ország” – tette hozzá.
Lévai Balázs úgy látja, hogy azokat a diákokat, akik tudatosan választanak maguknak külföldi egyetemet, és tudatosan készülnek is a kinti továbbtanulásra, kellemetlen meglepetés ritkán szokta érni, „nem gyakori, hogy a C tervre kellene hagyatkozniuk”. A magyarországi ponthatárhúzást egyébként is nyugodtan várhatják, a holland egyetemeken ugyanis már korábban kiderül, kik kerülnek be a képzésekre, és kik nem. A legtöbb intézményben jellemzően a 11. év végi jegyeket, az önéletrajzot, a motivációs levelet értékelik, de van, ahol – a brit egyetemekhez hasonlóan – az érettségi eredményétől is függ a felvételi döntés, vagyis legkésőbb a szóbeli érettségi időszak végén, júniusban eldől, hány magyar diák kezdheti Hollandiában az őszi szemesztert.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
