Globális felmérés bizonyította be: az iskolában, az egyetemen és az összes zárt helyen érdemes maszkot viselni

A maszkviselés a leghatékonyabb fegyver a Covid elleni küzdelemben - állítja az első olyan tanulmány, amely globális kutatás eredményei alapján készült.

  • Eduline

A maszkviselés a BMJ vezető orvosi szaklapban publikált felmérés alapján 53 százalékkal csökkenti a betegség előfordulását - írja a Guardian cikke alapján a 444.hu.

A tanulmány készítői - az ausztrál Monash Egyetem és a skóciai Edinburghi Egyetem kutatói - leszögezik, hogy a védőoltások biztonságosak és hatékonyak, és életeket mentenek, legtöbbjük azonban nem nyújt 100 százalékos védelmet.

A nem gyógyszeres beavatkozások szisztematikus áttekintése és metaanalízise most először állapította meg, hogy a maszk viselése, a távolságtartás és a kézmosás mind hatékony intézkedések az esetek visszaszorítására, közülük azonban a maszk viselése a leghatékonyabb.

A több mint harminc ország eredményei alapján készült elemzés kimutatta, hogy statisztikailag szignifikánsan 53 százalékkal csökkent a Covid előfordulása a maszk viselésével, és 25 százalékkal a fizikai távolságtartással.

Hol kötelező a maszk?

Budapesten szinte már nincs olyan egyetem, ahol ne lenne kötelező maszkot viselni. A magyar felsőoktatás gyorsan reagált a romló járványhelyzetre. Itt találjátok a folyamatosan frissülő listát arról, mely egyetemek vezették be a maszkviselést.

November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az általános és középiskolák közül is egyre több helyen vezetnek be kötelező maszkviselést. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.