A maszkviselés a leghatékonyabb fegyver a Covid elleni küzdelemben - állítja az első olyan tanulmány, amely globális kutatás eredményei alapján készült.
A maszkviselés a BMJ vezető orvosi szaklapban publikált felmérés alapján 53 százalékkal csökkenti a betegség előfordulását - írja a Guardian cikke alapján a 444.hu.
A tanulmány készítői - az ausztrál Monash Egyetem és a skóciai Edinburghi Egyetem kutatói - leszögezik, hogy a védőoltások biztonságosak és hatékonyak, és életeket mentenek, legtöbbjük azonban nem nyújt 100 százalékos védelmet.
A nem gyógyszeres beavatkozások szisztematikus áttekintése és metaanalízise most először állapította meg, hogy a maszk viselése, a távolságtartás és a kézmosás mind hatékony intézkedések az esetek visszaszorítására, közülük azonban a maszk viselése a leghatékonyabb.
A több mint harminc ország eredményei alapján készült elemzés kimutatta, hogy statisztikailag szignifikánsan 53 százalékkal csökkent a Covid előfordulása a maszk viselésével, és 25 százalékkal a fizikai távolságtartással.
Hol kötelező a maszk?
Budapesten szinte már nincs olyan egyetem, ahol ne lenne kötelező maszkot viselni. A magyar felsőoktatás gyorsan reagált a romló járványhelyzetre. Itt találjátok a folyamatosan frissülő listát arról, mely egyetemek vezették be a maszkviselést.
November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön - mondta korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az általános és középiskolák közül is egyre több helyen vezetnek be kötelező maszkviselést. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
