Az év végére vagy 2022 elejére az 5-11 évesek is megkaphatják majd a koronavírus elleni oltást, tavaszra pedig várhatóan az öt év alattiak oltási vizsgálatainak is meglesznek az eredményei – mondta Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A koronavírus-járvány negyedik hulláma alatt a gyerekek is nagyobb számban fognak megbetegedni, ezért óriási a szülők felelőssége – tette hozzá a Magyar Nemzetnek. Havasi Katalin azt mondta, bár a gyerekek többsége gyorsan, kórházi ellátás nélkül gyógyul fel a betegségből, a számuk hétről hétre emelkedik a fertőzőosztályokon.
Többségüknek enyhék a tünetei, főként hasmenéssel, fejfájással, hányingerrel, hasfájással és gyengeséggel küzdenek, és csak ezt követően említhető meg a köhögés és a nátha, ami ebben az időszakban bármilyen felső légúti megbetegedés tünete lehet – magyarázta.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt is hozzátette: néhány héttel vagy hónappal a betegség átvészelése után – függetlenül attól, hogy a gyereknek enyhe vagy súlyos akut tünetei voltak – sokszervi gyulladás alakulhat ki, ami az amerikai statisztikák szerint a delta variáns után gyakrabban fordul elő. Bár ez a fertőzés idehaza legfeljebb néhány tucat gyermeket érint, nagyon súlyos tünetekkel jár.
Havasi Katalin szerint komoly kockázatot jelenthet a még oltatlan gyerekekre, ha a családtagjaik nincsenek beoltva, a szakember szerint kutatások bizonyítják, hogy ha az egész család védettséget szerzett, sokkal nagyobb az esélye annak is, hogy a gyerek nem fog megbetegedni.
A 18 éven alattiaknál még nincs szakmai állásfoglalás a harmadik oltásról – tette hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
