Idén is az ELTE vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a felvételizők fele budapesti egyetemet választ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, az intézmény az oktatói és a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen – akárcsak tavaly – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, idén azonban holtversenyben a Szegedi Tudományegyetemmel.

  • Eduline

Megőrizte első helyét a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely évek óta vezeti a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján összeállított listát. A tíz legjobb eredményű egyetem rangsorában ugyanakkor voltak változások: előrébb lépett a Szegedi Tudományegyetem, amely idén a Műegyetemmel holtversenyben a második helyen áll, míg a Károli Gáspár Református Egyetem három helyet javított tavalyi eredményén. Új szereplő is van a top tízben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahová idén is magas pontszámú felvételizők próbáltak bejutni, de az intézmény az oktatói rangsorban is jól szerepelt.

  • 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 2. Szegedi Tudományegyetem
  • 4. Debreceni Egyetem
  • 4. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 7. Semmelweis Egyetem
  • 8. Pécsi Tudományegyetem
  • 9. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 10. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG felsőoktatási rangsorát minden évben az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján állítják össze, az oktatói rangsorban azok a felsőoktatási intézmények szerepelnek jól, ahol a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban dolgoznak tudományos fokozatot szerzett oktatók. „Az egyetemi kutatási-fejlesztési potenciált, a publikációs adatokat egyelőre nem lehet minden intézményre azonos módon mérni, a rangsorokban a tudományos karrierben élen járó oktatók számát és arányát vettük számításba” – olvasható a hvg360-on megjelent cikkben.

A hallgatói rangsor idén is az adott egyetemre, főiskolára felvételizők teljesítménye – többek között az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvételizők pontátlaga – alapján áll össze. A hvg360 összegzése szerint a legnevesebb budapesti egyetemekre próbál bekerülni a továbbtanulók majdnem fele, s általában a legjobb teljesítményű felvételizők. „Ez annyira meglátszik a hallgatói kari rangsoron, hogy az első vidéki kar csak a 18. helyre tudott kerülni. A nappalis alapszakokra felvettek (az ő adataikból készült a rangsor) pontátlaga a budapesti karokon roppant magas” – olvasható a cikkben.

A HVG idén is elkészítette felsőoktatási kiadványát, amelyben nemcsak a magyarországi egyetemek és főiskolák rangsorát találhatjátok meg, hanem azt is megnézhetitek, melyik egyetemi karra jelentkeztek idén a legjobb teljesítményű felvételizők, hol a legmagasabb a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya. Idén is elkészültek a képzésterületi rangsorok, vagyis többek között az is kiderül, hogy melyek a legjobb gazdasági, bölcsész- vagy éppen orvosi intézmények. A kiadványban a listák mellett megtaláljátok az összes induló alap- és mesterszak listáját, segítséget kaptok a felvételi pontszámításhoz, a jelentkezéshez és az első egyetemi évhez is. A HVG Diploma rangsorát hétfőtől megtaláljátok az újságárusoknál vagy megrendelhetitek itt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.