Friss rangsor jelent meg, a Semmelweis, az ELTE és a Debreceni Egyetem is a legjobbak közé került

Tizenegy magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) Emerging Economies Universities Ranking 2022-es listájára.

  • Eduline

A Times Higher Education (THE) kedden publikálta Emerging Economies Universities Rankings 2022, a feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeinek rangsorát – írja a Debreceni Egyetem közleményében. Magyarországról összesen tizenegy felsőoktatási intézmény került fel a listára, a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem (33. hely), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (150. hely) és a Debreceni Egyetem (191. hely) érte el.

A Pécsi Tudományegyetemet a 201-250., a Szegedi Tudományegyetemet a 201-250., az Óbudai Egyetemet a 351-400., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 401-500., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 401-500., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet a 401-500., a Pannon Egyetemet szintén a 401-500., a Miskolci Egyetemet pedig az 500+ helyre sorolták a rangsorkészítők.

A THE 2022-es listájához ötven ország 698 egyetemét minősítette, 15 százalékkal többet, mint tavaly, így 104 intézmény első alkalommal került fel a listára. A rangsor továbbra is India, Kína és Oroszország növekvő erejét mutatja, a top tízbe hét kínai egyetem került be. A THE Emerging Economies University Rankings 2022 élén három kínai egyetem végzett: a Peking University, a Tsinghua University, és a Zhejiang University.

A THE a rangsoroláskor ugyanazokat a szempontokat veszi figyelembe, mint az összesített világranglista készítésekor, csak más súlyozást használnak, hogy a lehető legjobban reflektáljanak a feltörekvő gazdaságok egyedi jellemzőire. A sorrend elkészítéséhez használt indikátorokat öt nagyobb csoportba lehet bontani: oktatás (30%), kutatás (30%), idézettség (20%), nemzetköziség (10%), ipari bevétel (10%).

A Debreceni Egyetem azt írja, ők négy helyet javítottak a tavalyi eredményhez képest, így Magyarország legjobb vidéki egyetemeként őrzik helyüket a top 200-ban, a kutatási teljesítményre, az idézettségre és az ipari bevételre is több pontot kaptak, mint egy évvel korábban.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.