Friss rangsor jelent meg, a Semmelweis, az ELTE és a Debreceni Egyetem is a legjobbak közé került

Tizenegy magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) Emerging Economies Universities Ranking 2022-es listájára.

  • Eduline

A Times Higher Education (THE) kedden publikálta Emerging Economies Universities Rankings 2022, a feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeinek rangsorát – írja a Debreceni Egyetem közleményében. Magyarországról összesen tizenegy felsőoktatási intézmény került fel a listára, a legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem (33. hely), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (150. hely) és a Debreceni Egyetem (191. hely) érte el.

A Pécsi Tudományegyetemet a 201-250., a Szegedi Tudományegyetemet a 201-250., az Óbudai Egyetemet a 351-400., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 401-500., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 401-500., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet a 401-500., a Pannon Egyetemet szintén a 401-500., a Miskolci Egyetemet pedig az 500+ helyre sorolták a rangsorkészítők.

A THE 2022-es listájához ötven ország 698 egyetemét minősítette, 15 százalékkal többet, mint tavaly, így 104 intézmény első alkalommal került fel a listára. A rangsor továbbra is India, Kína és Oroszország növekvő erejét mutatja, a top tízbe hét kínai egyetem került be. A THE Emerging Economies University Rankings 2022 élén három kínai egyetem végzett: a Peking University, a Tsinghua University, és a Zhejiang University.

A THE a rangsoroláskor ugyanazokat a szempontokat veszi figyelembe, mint az összesített világranglista készítésekor, csak más súlyozást használnak, hogy a lehető legjobban reflektáljanak a feltörekvő gazdaságok egyedi jellemzőire. A sorrend elkészítéséhez használt indikátorokat öt nagyobb csoportba lehet bontani: oktatás (30%), kutatás (30%), idézettség (20%), nemzetköziség (10%), ipari bevétel (10%).

A Debreceni Egyetem azt írja, ők négy helyet javítottak a tavalyi eredményhez képest, így Magyarország legjobb vidéki egyetemeként őrzik helyüket a top 200-ban, a kutatási teljesítményre, az idézettségre és az ipari bevételre is több pontot kaptak, mint egy évvel korábban.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.