Ezért kellene az iskolákban is maszkot viselni: fontos kérés érkezett az MTA-tól

A Magyar Tudományos Akadémia szerint a most jelentkező influenzajárvány tovább súlyosbíthatja a helyzetet, de a maszk segíthet.

  • Csik Veronika

Zárt térben, rendezvényeken, tömegközlekedési eszközökön mindenki viseljen az orrot és szájat egyaránt eltakaró maszkot

- kéri a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Szerintük az is fontos, hogy amikor csak lehetséges, tartsatok megfelelő távolságot másoktól, és gyakran fertőtlenítsétek a kezeteket.

Az oltási hajlandóság csökkent, és a szervezett oltási akciókkal sem sikerül érdemi javulást elérni a beoltottak arányában - teszik hozzá. A szakemberek előrejelzései szerint a maszk használatával is több ezer emberi életet lehet megmenteni a negyedik hullám alatt.

Az iskolákban egyébként nem kötelező a maszkviselés, de néhány intézmény úgy döntött, saját hatáskörben elrendeli a kötelező maszkviselést, sőt vannak olyan intézmények is, ahol a középiskolai nyílt napokra csak védettségi igazolvánnyal engedik be a diákokat és a szüleiket.

Hasonló a helyzet a magyar egyetemeken is, bár központilag nem határoztak meg szigorú szabályokat, a legtöbb egyetemen most már kötelező a maszk az órákon és az egyetem épületében mindenhol.

Az utóbbi hetekben szigorított a debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Zeneakadémián és a Gál Ferenc Egyetemen is kötelező maszkot viselni. Van, ahol újra mérik az épületekbe belépők testhőmérsékletét, máshol az egyetemi rendezvényekre csak védettségi igazolvánnyal engedik be a résztvevőket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.