Sok iskolában csak védettségi igazolvánnyal lehet bemenni a nyílt napra

Sok szülőt és leendő kilencedikest érhet meglepetés a nyílt napon - néhány gimnázium ugyanis szigorított a járványügyi szabályokon, és csak védettségi igazolvánnyal rendelkező szülőket és diákokat engednek be az épületbe.

  • Csik Veronika

Hagyományosan októberben-novemberben tartják a középiskolák a nyílt napokat, ahol a következő szeptemberben induló osztályokról, tanulmányi területekről és a felvételi szabályairól tájékoztatják a szülőket és a diákokat. Azoknak, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, érdemes időben megnézni az iskolai szabályokat, sok gimnázium ugyanis szigorított a belépésen.

A járványhelyzetre való tekintettel a felvételi tájékoztató 12 éves kor felett csak védettségi igazolvánnyal látogatható

- írja honlapján a Deák Téri Evangélikus Gimnázium a hétvégén tartott felvételi tájékoztatójáról. A budapesti középiskolában nem csak a védettségi igazolvány volt kötelező, arra kérték a szülőket, hogy viseljenek maszkot a program teljes ideje alatt, és a felvételin nem érintett kisebb gyerekeket lehetőleg ne vigyék magukkal a tájékoztatóra.

Előzetes regisztráció nem kell, de kérjük, hogy a résztvevők a bejáratnál mutassák fel a védettségi igazolványukat és viseljenek maszkot. Általában sok érdeklődő jelenik meg a tájékoztatón, ezért kérjük, hogy egy családból maximum 2 fő vegyen részt a nyílt napon

- ezt már a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium írta honlapján. A balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban is kötelező a védettségi és a maszk, emellett az érkezők testhőmérsékletét is mérik. Bár védettségit nem kérnek, a budapesti Eötvös József Gimnázium is jelezte, hogy a vírushelyzet miatt csak azok menjenek el a tájékoztatóra, akik teljesen egészségesnek érzik magukat, és viseljenek maszkot.

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye is a hétvégén szervezte a családi és pályaorientációs napját, ahol az események alapvetően az udvaron voltak, de az iskola jelezte, eső esetén az épületbe tették volna át a rendezvényt, oda pedig már csak védettségi igazolvánnyal lehetett volna belépni.

Nem csak a nyílt napokra kell védettségi

Októberben szervezik a Debreceni Szakképzési Centrum pályaválasztási kiállítását és konferenciáját is. A szervezők azt kérték, hogy a járványhelyzet miatt olyan felnőtt - tanár vagy szülő - kísérje a diákokat, akinek van védettségi igazolványa.

Az elmúlt két hétben egyébként több budapesti és vidéki iskola szigorított járványügyi szabályain, és tette kötelezővé a maszkviselést a folyosókon, a mosdókban és a menzán – tudta meg az Eduline. Van, ahol nemcsak a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt döntöttek így, hanem mert egyre több a felső légúti tünetek miatt hiányzó diák.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.