Komoly anyagi teher az egyetem: Magyarországon milliós díja van egy alapképzésnek egy évre

Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.

  • Eduline

Közzétette szokásos éves jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - írja az Index.

A friss beszámolóból kiderül, hogy a vizsgált 2019/2020-as tanévben egy alapszakos magyar egyetemistának 3833 dollár, mai árfolyamon számolva 1,17 millió forint éves tandíjat kell fizetnie.

Ha egy ötéves egyetemi képzést nézünk, akkor ez 5,86 millió forintot jelent, mire a egy egyetemista diplomát szerez. A kutatás szerint ez a szám mesterszakon 8100 dollárba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve.

Rekord még mindig Anglia

Az Education at Glance jelentés szerint Angliában kell a legmagasabb tandíjat fizetni. Az OECD-országok meglehetősen eltérően viszonyulnak a felsőoktatási tandíj támogatásához: vannak, ahol Angliához hasonlóan elképesztően magas tandíjakat kérnek.

  • Anglia: 12 330 dollár (3,77 millió forint) / év,
  • USA: 9212 dollár (2,82 millió forint) / év,
  • Írország: 8303 dollár (2,53 millió forint) / év,
  • Kanada: 5060 dollár (1,54 millió forint) / év,
  • Ausztrália: 5024 dollár (1,53 millió forint) / év.

Európában is magasnak számít a magyar tandíj:

  • Olaszországban 2013 dollár (615 ezer forint),
  • Spanyolországban 1768 dollár (541 ezer forint),
  • Ausztriában 952 dollár (291 ezer forint),
  • Németországban 148 dollár (45 ezer forint)

az átlagos egyetemi tandíj egy évre az állami alapszakokon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.