Komoly anyagi teher az egyetem: Magyarországon milliós díja van egy alapképzésnek egy évre

Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.

  • Eduline

Közzétette szokásos éves jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - írja az Index.

A friss beszámolóból kiderül, hogy a vizsgált 2019/2020-as tanévben egy alapszakos magyar egyetemistának 3833 dollár, mai árfolyamon számolva 1,17 millió forint éves tandíjat kell fizetnie.

Ha egy ötéves egyetemi képzést nézünk, akkor ez 5,86 millió forintot jelent, mire a egy egyetemista diplomát szerez. A kutatás szerint ez a szám mesterszakon 8100 dollárba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve.

Rekord még mindig Anglia

Az Education at Glance jelentés szerint Angliában kell a legmagasabb tandíjat fizetni. Az OECD-országok meglehetősen eltérően viszonyulnak a felsőoktatási tandíj támogatásához: vannak, ahol Angliához hasonlóan elképesztően magas tandíjakat kérnek.

  • Anglia: 12 330 dollár (3,77 millió forint) / év,
  • USA: 9212 dollár (2,82 millió forint) / év,
  • Írország: 8303 dollár (2,53 millió forint) / év,
  • Kanada: 5060 dollár (1,54 millió forint) / év,
  • Ausztrália: 5024 dollár (1,53 millió forint) / év.

Európában is magasnak számít a magyar tandíj:

  • Olaszországban 2013 dollár (615 ezer forint),
  • Spanyolországban 1768 dollár (541 ezer forint),
  • Ausztriában 952 dollár (291 ezer forint),
  • Németországban 148 dollár (45 ezer forint)

az átlagos egyetemi tandíj egy évre az állami alapszakokon.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna