Az afgán országos zeneakadémia több mint száz jelenlegi és volt hallgatóját, illetve családtagjaikat menekítették ki a radikális iszlamista tálibok kezére került dél-ázsiai országból légi úton - közölte hétfőn az oktatási intézmény igazgatója.
A kimenekítettek között van a csak nőkből álló Zohra zenekar tagjainak túlnyomó része. A diákokat Portugália fogadja be és nyújt nekik majd menedéket. A vasárnap Kabulból Katarba indult géppel összesen 235-en hagyták el Afganisztánt, ami az amerikai csapatkivonás lezárulta óta a legnagyobb ilyen jellegű akció volt.
Hírügynökségek ezzel kapcsolatban felidézték, hogy eddig több ezer afgán állampolgárt, köztük a tálibok konzervatív iszlamista rendszerétől tartó sportolókat és művészeket menekítettek ki az országból. Nemrég afgán lányokból álló robottechnológiai csapatot és az afgán női ifjúsági labdarúgó-válogatottat menekítették Afganisztánból Mexikóba, illetve Portugáliába.
A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a zenét betiltották. A mostani tálib vezetés azonban még hivatalosan nem adott ki ilyen ki rendelkezést, bár zenészek attól tartanak, ez nem várat magára. Sok tálib harcos elkezdte a szigorúan értelmezett iszlám törvények (saría) érvényesítését a többi között zenészek zaklatásával és zenés szórakozóhelyek zavarásával.
Afganisztán erős zenei hagyományokkal rendelkezik, amelyeken érezhető az iráni és indiai klasszikus zenék hatása, az utóbbi húsz évben pedig a popzene is virágzásnak indult. A 2010-ben alapított afgán országos zeneakadémia, amely egykor sokszínűségéről volt ismert, mára üressé vált. Kampuszát a tálibokkal szövetséges Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet harcosai őrzik. Az oktatók és az intézmény mintegy 350 diákja a radikálisok augusztusi hatalomátvétele óta nem tértek vissza.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
