Néhány órán belül kiderül, megkapja-e az orvosi Nobel-díjat Karikó Katalin

Október 4. és 11. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertes Stockholmban, az esélyesek között van Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője is.

  • Eduline

A G7 cikke szerint szoros verseny várható Karikó Katalin és Drew Weissman között, aki szintén ezen a területen munkálkodott. Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy ha a magyar kutató nem kapja meg az orvosi Nobel-díjat, akkor szerdán még esélye lehet a kémiai Nobel-díjra, az mRNS óriásmolekulán végzett módosítás ugyanis belefér a biokémiába.

A lap ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a szakma kevésbé tartja valószínűnek a kémiai Nobel-díjat, mert a kutatás eredeti célja és eredménye is a gyógyítás, megelőzés volt.

Orvosi Nobel-díjat eddig egyébként két magyar kapott. 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György munkáját ismerték el a kitüntetéssel - közös vonásuk, hogy mindketten emigráltak Magyarországról. Más, magyar felmenőkkel rendelkező, de nem Magyarországon született kutató is kapott orvosi Nobel-díjat, például Bárány Róbert vagy Daniel Carleton Gajdusek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.