Beköltözik a Magyar Rádió épületeibe a Pázmány, ilyen lesz az új campus

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervpályázata jelenleg is zajlik - régóta tervezik, de úgy tűnik, pár éven belül beköltözhet az egyetem a belvárosba.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetem új campust kap a belvárosban, a Magyar Rádió régi épületeibe. A döntésnek egyszerű oka volt: a bölcsészkar dékánja és a kar vezetősége elfogadta, hogy egyre kevésbé népszerű a Pázmány a hallgatók körében - mondta a Mandinernek Becker Pál fejlesztési főigazgató. A fő probléma – elismerten – a piliscsabai campus megközelíthetőségével volt. Az egyetem vezetősége szerint a bölcsészkar sikeresebb lehet a fővárosban.

Milyen lesz az új campus?

A fejlesztési főigazgató a lapnak kiemelte, a Magyar Rádió megmaradt épületei nagyrészt bonthatók, ami lehetőséget ad arra, hogy szabadon alakíthassanak ki egy campust. Ahogy korábban is jelezték, szeretnék, ha az oktatási területek mellett épülne egy kollégium, egy sportcsarnok, egy könyvtár, valamint egy étterem is, amely az egész egyetemet el tudja látni.

A kollégium fenntartásával kapcsolatban merültek fel például kétségek – mondta Becker Pál –, de úgy gondolja, óriási versenyelőny lenne a Pázmánynak, ha a belvárosban szakkollégiumot tudna üzemeltetni. „Az egyetemnek is jó, hogy estefelé, amikor az épületek elkezdenek kiürülni, beindul a az élet a szakkollégiumban, és programokkal, emberekkel töltheti meg azokat” – véli.

Fülöp Máté

Azzal kapcsolatban, hogy mi az egyetem terve a területen most álló műemléklépületekkel, azt mondta, a „két palotának természetesen meg kell maradnia; a Bródy Sándor utcai bejárat is műemléki védettségű, de ott az épület már átalakítható”. Hozzátette, hogy a járvány után át kellett alakítani a teljes koncepciót: amikor elkezdték a munkát, még egy klasszikus egyetemet terveztek négy-öt négyszáz fős és két hatszáz fős előadóval, ezeket azonban most újra átgondolják. Az egyetem vezetése szerint nem feltétlenül lesz ugyanis szükség ekkora terekre, ha a járvány után átalakul a felsőoktatás.

A tervek szerint az új campus is vegyes terület lesz, a BTK és az ITK is használja majd oktatási célra, sőt a jogi kar is, „így az egyetem pár évtizedig biztosan nem lesz oktatási területek szűkében” – tette hozzá.

Az egyetemnek jelenleg nyolcezer hallgatója van, közülük 3500-an tanulnak a bölcsészkaron. Az egyetem vezetése úgy gondolja, a teljes létszám tízezerre emelkedhet majd, és a hallgatók többsége meg is fordul majd az új campuson.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.