A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervpályázata jelenleg is zajlik - régóta tervezik, de úgy tűnik, pár éven belül beköltözhet az egyetem a belvárosba.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetem új campust kap a belvárosban, a Magyar Rádió régi épületeibe. A döntésnek egyszerű oka volt: a bölcsészkar dékánja és a kar vezetősége elfogadta, hogy egyre kevésbé népszerű a Pázmány a hallgatók körében - mondta a Mandinernek Becker Pál fejlesztési főigazgató. A fő probléma – elismerten – a piliscsabai campus megközelíthetőségével volt. Az egyetem vezetősége szerint a bölcsészkar sikeresebb lehet a fővárosban.
Milyen lesz az új campus?
A fejlesztési főigazgató a lapnak kiemelte, a Magyar Rádió megmaradt épületei nagyrészt bonthatók, ami lehetőséget ad arra, hogy szabadon alakíthassanak ki egy campust. Ahogy korábban is jelezték, szeretnék, ha az oktatási területek mellett épülne egy kollégium, egy sportcsarnok, egy könyvtár, valamint egy étterem is, amely az egész egyetemet el tudja látni.
A kollégium fenntartásával kapcsolatban merültek fel például kétségek – mondta Becker Pál –, de úgy gondolja, óriási versenyelőny lenne a Pázmánynak, ha a belvárosban szakkollégiumot tudna üzemeltetni. „Az egyetemnek is jó, hogy estefelé, amikor az épületek elkezdenek kiürülni, beindul a az élet a szakkollégiumban, és programokkal, emberekkel töltheti meg azokat” – véli.
Azzal kapcsolatban, hogy mi az egyetem terve a területen most álló műemléklépületekkel, azt mondta, a „két palotának természetesen meg kell maradnia; a Bródy Sándor utcai bejárat is műemléki védettségű, de ott az épület már átalakítható”. Hozzátette, hogy a járvány után át kellett alakítani a teljes koncepciót: amikor elkezdték a munkát, még egy klasszikus egyetemet terveztek négy-öt négyszáz fős és két hatszáz fős előadóval, ezeket azonban most újra átgondolják. Az egyetem vezetése szerint nem feltétlenül lesz ugyanis szükség ekkora terekre, ha a járvány után átalakul a felsőoktatás.
A tervek szerint az új campus is vegyes terület lesz, a BTK és az ITK is használja majd oktatási célra, sőt a jogi kar is, „így az egyetem pár évtizedig biztosan nem lesz oktatási területek szűkében” – tette hozzá.
Az egyetemnek jelenleg nyolcezer hallgatója van, közülük 3500-an tanulnak a bölcsészkaron. Az egyetem vezetése úgy gondolja, a teljes létszám tízezerre emelkedhet majd, és a hallgatók többsége meg is fordul majd az új campuson.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
