Beköltözik a Magyar Rádió épületeibe a Pázmány, ilyen lesz az új campus

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervpályázata jelenleg is zajlik - régóta tervezik, de úgy tűnik, pár éven belül beköltözhet az egyetem a belvárosba.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetem új campust kap a belvárosban, a Magyar Rádió régi épületeibe. A döntésnek egyszerű oka volt: a bölcsészkar dékánja és a kar vezetősége elfogadta, hogy egyre kevésbé népszerű a Pázmány a hallgatók körében - mondta a Mandinernek Becker Pál fejlesztési főigazgató. A fő probléma – elismerten – a piliscsabai campus megközelíthetőségével volt. Az egyetem vezetősége szerint a bölcsészkar sikeresebb lehet a fővárosban.

Milyen lesz az új campus?

A fejlesztési főigazgató a lapnak kiemelte, a Magyar Rádió megmaradt épületei nagyrészt bonthatók, ami lehetőséget ad arra, hogy szabadon alakíthassanak ki egy campust. Ahogy korábban is jelezték, szeretnék, ha az oktatási területek mellett épülne egy kollégium, egy sportcsarnok, egy könyvtár, valamint egy étterem is, amely az egész egyetemet el tudja látni.

A kollégium fenntartásával kapcsolatban merültek fel például kétségek – mondta Becker Pál –, de úgy gondolja, óriási versenyelőny lenne a Pázmánynak, ha a belvárosban szakkollégiumot tudna üzemeltetni. „Az egyetemnek is jó, hogy estefelé, amikor az épületek elkezdenek kiürülni, beindul a az élet a szakkollégiumban, és programokkal, emberekkel töltheti meg azokat” – véli.

Fülöp Máté

Azzal kapcsolatban, hogy mi az egyetem terve a területen most álló műemléklépületekkel, azt mondta, a „két palotának természetesen meg kell maradnia; a Bródy Sándor utcai bejárat is műemléki védettségű, de ott az épület már átalakítható”. Hozzátette, hogy a járvány után át kellett alakítani a teljes koncepciót: amikor elkezdték a munkát, még egy klasszikus egyetemet terveztek négy-öt négyszáz fős és két hatszáz fős előadóval, ezeket azonban most újra átgondolják. Az egyetem vezetése szerint nem feltétlenül lesz ugyanis szükség ekkora terekre, ha a járvány után átalakul a felsőoktatás.

A tervek szerint az új campus is vegyes terület lesz, a BTK és az ITK is használja majd oktatási célra, sőt a jogi kar is, „így az egyetem pár évtizedig biztosan nem lesz oktatási területek szűkében” – tette hozzá.

Az egyetemnek jelenleg nyolcezer hallgatója van, közülük 3500-an tanulnak a bölcsészkaron. Az egyetem vezetése úgy gondolja, a teljes létszám tízezerre emelkedhet majd, és a hallgatók többsége meg is fordul majd az új campuson.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.