A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervpályázata jelenleg is zajlik - régóta tervezik, de úgy tűnik, pár éven belül beköltözhet az egyetem a belvárosba.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetem új campust kap a belvárosban, a Magyar Rádió régi épületeibe. A döntésnek egyszerű oka volt: a bölcsészkar dékánja és a kar vezetősége elfogadta, hogy egyre kevésbé népszerű a Pázmány a hallgatók körében - mondta a Mandinernek Becker Pál fejlesztési főigazgató. A fő probléma – elismerten – a piliscsabai campus megközelíthetőségével volt. Az egyetem vezetősége szerint a bölcsészkar sikeresebb lehet a fővárosban.
Milyen lesz az új campus?
A fejlesztési főigazgató a lapnak kiemelte, a Magyar Rádió megmaradt épületei nagyrészt bonthatók, ami lehetőséget ad arra, hogy szabadon alakíthassanak ki egy campust. Ahogy korábban is jelezték, szeretnék, ha az oktatási területek mellett épülne egy kollégium, egy sportcsarnok, egy könyvtár, valamint egy étterem is, amely az egész egyetemet el tudja látni.
A kollégium fenntartásával kapcsolatban merültek fel például kétségek – mondta Becker Pál –, de úgy gondolja, óriási versenyelőny lenne a Pázmánynak, ha a belvárosban szakkollégiumot tudna üzemeltetni. „Az egyetemnek is jó, hogy estefelé, amikor az épületek elkezdenek kiürülni, beindul a az élet a szakkollégiumban, és programokkal, emberekkel töltheti meg azokat” – véli.
Azzal kapcsolatban, hogy mi az egyetem terve a területen most álló műemléklépületekkel, azt mondta, a „két palotának természetesen meg kell maradnia; a Bródy Sándor utcai bejárat is műemléki védettségű, de ott az épület már átalakítható”. Hozzátette, hogy a járvány után át kellett alakítani a teljes koncepciót: amikor elkezdték a munkát, még egy klasszikus egyetemet terveztek négy-öt négyszáz fős és két hatszáz fős előadóval, ezeket azonban most újra átgondolják. Az egyetem vezetése szerint nem feltétlenül lesz ugyanis szükség ekkora terekre, ha a járvány után átalakul a felsőoktatás.
A tervek szerint az új campus is vegyes terület lesz, a BTK és az ITK is használja majd oktatási célra, sőt a jogi kar is, „így az egyetem pár évtizedig biztosan nem lesz oktatási területek szűkében” – tette hozzá.
Az egyetemnek jelenleg nyolcezer hallgatója van, közülük 3500-an tanulnak a bölcsészkaron. Az egyetem vezetése úgy gondolja, a teljes létszám tízezerre emelkedhet majd, és a hallgatók többsége meg is fordul majd az új campuson.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
