Minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást. Vannak, akik munka nélkül nem engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak.
Tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik a tanulmányai mellett - ez derül ki az Eurosudent friss elemzéséből. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.
Sokaknak a megélhetése múlik rajta…
A dolgozó hallgatók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát, a legfontosabb motiváció a kutatás szerint a "megélhetésük fedezése", sokan pedig azért dolgoznak, hogy folytathassák az egyetemet. Magas azoknak az aránya, akik a fizetésükből tanulmányaik költségét próbálják fedezni - áll a kutatásban. Sokan munka nélkül egészen egyszerűen nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet.
Valamivel kevesebben mondták a kutatóknak azt, hogy a munka egyfajta zsebpénzkiegészítés - az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a keresetükből. A kutatás eredményei alapján a legtöbb egyetemista "magának keres", családját csak minden ötödik hallgató támogatja a fizetéséből.
A jelentés szerint egyébként a magyar hallgatók több mint fele küzd anyagi nehézségekkel.
Ezen belül nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel magasabb az esti vagy levelező képzésen (9,1%) tanulók és a felsőoktatási szakképzésben résztvevők (8,3%) küzdenek. A nappalis képzésre járók között a hallgatók 6%-a számolt be komoly anyagi gondokról, de az ilyen formában tanulók összesen több mint 76%-a küzd kisebb-nagyobb anyagi gondokkal.
…és a diploma
Az Eurostudent felméréséből az is kiderül, a dolgozó hallgatók valamivel több mint a fele tartja fontos szempontnak, hogy szakmai tapasztalatot is szerezzen a munkájában. Minden második hallgató munkaköre kapcsolódik is a tanulmányaihoz.
Elsőre meglepő lehet, de az, hogy a hallgatók ilyen nagy arányban vállalnak munkát, nem feltétlenül jó dolog. Több kutatás és felmérés is alátámasztja, hogy az anyagi nehézségek és a tanulmányok melletti munkavállalás az egyetemi lemorzsolódás egyik rizikótényezője. Egy korábbi OECD-kutatás szerint számos dolog fokozza a hallgatói lemorzsolódás esélyét - ezek közül az egyik a „munkaerőpiac vonzása”, amelynek következtében hajlandóak szakképesítés nélkül elhagyni a egyetemet, hogy javítsák az anyagi helyzetüket.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
