A jövőben a mérnökök és IT szakértők az eddigieknél is nagyobb szerepet kaphatnak majd - derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a Tech People legutóbbi kutatásából.
A két szervezet közleménye ezt azzal magyarázza, hogy az automatizáció, a robottechnológia, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a felhő alapú megoldások és a megújuló energetikai fejlesztések, az innovatív infrastruktúrák, valamint az adatfeldolgozás robbanásszerű fellendülése fogja meghatározni az elkövetkező években a magyar gazdaságot is - írják.
A kutatásba bevont felsővezetők közel fele úgy látja, hogy a jelenleg létező mérnöki pozíciók - mint a villamosmérnök (elektronikai mérnök), a gépészmérnök, az informatikus mérnök vagy a mechatronikai mérnök - iránti kereslet megmarad a következő öt évben is. A válaszadók közel 60 százaléka szerint a jövőben
hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a munkaerőpiacon a gyártástámogató mérnökök, az ipari mérnökök, a folyamatmérnökök, az elektromechanikai mérnökök, a fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási mérnökök, az automatizálási mérnökök, valamint az energetikai/környezetvédelmi mérnökök, illetve az IoT mérnökök.
A kutatás készítői szerint hozzájuk hasonlóan a programtervező informatikusok, az adatbáziskezelők, a szoftverfejlesztők és a felhő-alapú technológiákban jártas szakemberek is hatalmas lehetőségek előtt állnak a munkaerőpiacon - tették hozzá. Persze vannak olyanok is, akik szerint a gyors technológia fejlődés miatt azzal is számolni kell, hogy még ebben az évtizedben drasztikusan csökkenni fog a "tiszta" mérnöki szakmák iránti piaci kereslet.
Mennyit kereshet egy mérnök? Itt nézhetitek meg a pályakezdő fizetések.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
