Ezekkel a mérnöki végzettségekkel a következő években azonnal jól fizető állást lehet majd kapni

A jövőben a mérnökök és IT szakértők az eddigieknél is nagyobb szerepet kaphatnak majd - derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a Tech People legutóbbi kutatásából.

  • Eduline/MTI

A két szervezet közleménye ezt azzal magyarázza, hogy az automatizáció, a robottechnológia, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a felhő alapú megoldások és a megújuló energetikai fejlesztések, az innovatív infrastruktúrák, valamint az adatfeldolgozás robbanásszerű fellendülése fogja meghatározni az elkövetkező években a magyar gazdaságot is - írják.

A kutatásba bevont felsővezetők közel fele úgy látja, hogy a jelenleg létező mérnöki pozíciók - mint a villamosmérnök (elektronikai mérnök), a gépészmérnök, az informatikus mérnök vagy a mechatronikai mérnök - iránti kereslet megmarad a következő öt évben is. A válaszadók közel 60 százaléka szerint a jövőben

hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a munkaerőpiacon a gyártástámogató mérnökök, az ipari mérnökök, a folyamatmérnökök, az elektromechanikai mérnökök, a fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási mérnökök, az automatizálási mérnökök, valamint az energetikai/környezetvédelmi mérnökök, illetve az IoT mérnökök.

A kutatás készítői szerint hozzájuk hasonlóan a programtervező informatikusok, az adatbáziskezelők, a szoftverfejlesztők és a felhő-alapú technológiákban jártas szakemberek is hatalmas lehetőségek előtt állnak a munkaerőpiacon - tették hozzá. Persze vannak olyanok is, akik szerint a gyors technológia fejlődés miatt azzal is számolni kell, hogy még ebben az évtizedben drasztikusan csökkenni fog a "tiszta" mérnöki szakmák iránti piaci kereslet.

Mennyit kereshet egy mérnök? Itt nézhetitek meg a pályakezdő fizetések.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.