Fél év, vagy akár kilenc hónap is eltelhet a diplomaszerzés után, míg a frissen végzettek megtalálják a helyüket a munkában. Az egyetemen megszerezett elméleti tudást ugyanis nehezen helyezik át a gyakorlatba - derül ki egy friss kutatásból.
A diplomaszerzés után szembesülnek a mérnökhallgatók azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem alakítható át gyakorlati tudássá egy éles helyzetben. A szakemberek szerint ezért korán el kellene kezdeni gyakorlatban is megmutatni, hogy egy vállalati környezet mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról - írja közleményében az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
A legfrissebb, Tech People közreműködésével elkészített felmérésük szerint a pályakezdők a belépés után 6-9 hónappal érik el a "piacképes szintet", azaz ennyi idő után tudnak a saját szakterületükön teljes értékű munkát végezni.
A kutatás készítői szerint a probléma megoldásának kulcs a megfelelő egyetemi szakmai gyakorlatban van. A szakértők szerint ugyanis nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok megismerhessék a munka titkos fogásait - a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat - a hallgatókkal már a képzés alatt.
A mérnököknek is kell a nyelvtudás
A kutatásban megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a pályakezdő mérnökök nyelvtudása is nagyon fontos, de nem üti meg a szintet. Ezt azzal lehetne erősíteni szerintük, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
