Fél év, vagy akár kilenc hónap is eltelhet a diplomaszerzés után, míg a frissen végzettek megtalálják a helyüket a munkában. Az egyetemen megszerezett elméleti tudást ugyanis nehezen helyezik át a gyakorlatba - derül ki egy friss kutatásból.
A diplomaszerzés után szembesülnek a mérnökhallgatók azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem alakítható át gyakorlati tudássá egy éles helyzetben. A szakemberek szerint ezért korán el kellene kezdeni gyakorlatban is megmutatni, hogy egy vállalati környezet mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról - írja közleményében az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
A legfrissebb, Tech People közreműködésével elkészített felmérésük szerint a pályakezdők a belépés után 6-9 hónappal érik el a "piacképes szintet", azaz ennyi idő után tudnak a saját szakterületükön teljes értékű munkát végezni.
A kutatás készítői szerint a probléma megoldásának kulcs a megfelelő egyetemi szakmai gyakorlatban van. A szakértők szerint ugyanis nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok megismerhessék a munka titkos fogásait - a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat - a hallgatókkal már a képzés alatt.
A mérnököknek is kell a nyelvtudás
A kutatásban megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a pályakezdő mérnökök nyelvtudása is nagyon fontos, de nem üti meg a szintet. Ezt azzal lehetne erősíteni szerintük, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
