Fél év, vagy akár kilenc hónap is eltelhet a diplomaszerzés után, míg a frissen végzettek megtalálják a helyüket a munkában. Az egyetemen megszerezett elméleti tudást ugyanis nehezen helyezik át a gyakorlatba - derül ki egy friss kutatásból.
A diplomaszerzés után szembesülnek a mérnökhallgatók azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem alakítható át gyakorlati tudássá egy éles helyzetben. A szakemberek szerint ezért korán el kellene kezdeni gyakorlatban is megmutatni, hogy egy vállalati környezet mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról - írja közleményében az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
A legfrissebb, Tech People közreműködésével elkészített felmérésük szerint a pályakezdők a belépés után 6-9 hónappal érik el a "piacképes szintet", azaz ennyi idő után tudnak a saját szakterületükön teljes értékű munkát végezni.
A kutatás készítői szerint a probléma megoldásának kulcs a megfelelő egyetemi szakmai gyakorlatban van. A szakértők szerint ugyanis nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok megismerhessék a munka titkos fogásait - a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat - a hallgatókkal már a képzés alatt.
A mérnököknek is kell a nyelvtudás
A kutatásban megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a pályakezdő mérnökök nyelvtudása is nagyon fontos, de nem üti meg a szintet. Ezt azzal lehetne erősíteni szerintük, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
