Itt az újabb döntés: a Debreceni Egyetem több karán is kötelező hétfőtől a maszkviselés

Egyelőre nem az egész egyetemen, csak néhány karon szigorítanak a járványügyi szabályokon.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem a napokban úgy határozott, a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem folytathatháj orvosi vagy egészségügyi szakos tanulmányaikat.

Az intézmény újabb szabályt hozott: a Bölcsészettudományi Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar hallgatói számára hétfőtől kötelező a maszk a zárt terekben, tehát az előadásokon, a szemináriumokon, a gyakorlati oktatáson és a laborgyakorlatokon is kötelező hordani. Kivétel az előadást tartó személy, aki „nem köteles maszkot viselni, amennyiben az első előadósortól vagy padsortól számított, minimálisan 2 méter védőtávolság tartható” – írja a Dehir.

A maszkviselés kötelező azok számára is, akik nem a két kar hallgatói, de részt vesznek a BTK és TTK által hirdetett és tartott kurzusokon. Szintén kötelező viselni a maszkot az értekezleteken, a könyvtárban, különböző rendezvényeken, a büfékben, éttermekben várakozás közben.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán már szeptember 13-tól bevezették a maszkviselést, az előírás azonban valamivel megengedőbb. Ha az órán a létszám a 80 főt nem haladja meg, akkor a védettségi igazolvánnyal rendelkező hallgatók kérhetik az oktatótól a "felmentést" a maszkviselés alól, ehhez be kell mutatniuk a védettségi igazolványukat - szól a dékáni utasítás.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.