Az idei nyári döntés óta tizenegyezer új oklevelet állítottak ki nyelvvizsga nélkül.
Idén is nagyon sokan jelezték a minisztériumnak, hogy a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához előírt nyelvvizsgát, így a kormányzat - hetekig tartó huzavona után - úgy döntött, idén is kiadják az okleveleket nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül.
Úgy, mint 2020-ban, a kormány a vírushelyzetre való tekintettel idén is engedte, hogy a sikeresen záróvizsgázó hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkaphassák a diplomájukat. Az intézmények 2021 januárjáig 128 ezer oklevelet állítottak ki nyelvvizsga nélkül, az idei nyári döntés óta pedig további 11 ezer új, nyelvvizsga nélküli diploma született.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium úgy fogalmaz, a járványhelyzet megnehezítette a nyelvtanulást, a hallgatók kevesebb vizsgaalkalmon próbálkozhattak. A gazdaság újraindításához ugyanakkor szükség van a diplomás munkavállalókra, ezért vehetik át az oklevelet a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
