Az idei nyári döntés óta tizenegyezer új oklevelet állítottak ki nyelvvizsga nélkül.
Idén is nagyon sokan jelezték a minisztériumnak, hogy a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához előírt nyelvvizsgát, így a kormányzat - hetekig tartó huzavona után - úgy döntött, idén is kiadják az okleveleket nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül.
Úgy, mint 2020-ban, a kormány a vírushelyzetre való tekintettel idén is engedte, hogy a sikeresen záróvizsgázó hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkaphassák a diplomájukat. Az intézmények 2021 januárjáig 128 ezer oklevelet állítottak ki nyelvvizsga nélkül, az idei nyári döntés óta pedig további 11 ezer új, nyelvvizsga nélküli diploma született.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium úgy fogalmaz, a járványhelyzet megnehezítette a nyelvtanulást, a hallgatók kevesebb vizsgaalkalmon próbálkozhattak. A gazdaság újraindításához ugyanakkor szükség van a diplomás munkavállalókra, ezért vehetik át az oklevelet a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
