Akár most kezditek az egyetemet, akár már a sokadik félévetek indul, fontos szem előtt tartani, hogy mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy ne bukjátok el az ösztöndíjas helyeteket.
Mikor sorolhatnak át államiról önköltséges képzésre?
Milyen átlagokról van szó?
Bár az egyetemek dönthetnek úgy, hogy magasabbra teszik a lécet, a legtöbb intézményben nem változtatnak a központilag meghatározott tanulmányi átlagon - az ennél rosszabbul teljesítők veszíthetik el az államilag támogatott helyet.
Agrárképzéseken a központi súlyozott átlag 3,0; bölcsészképzésen 3,5; gazdaságtudományon 3,0; informatikán 3,0; jogi képzéseken 3,0; közigazgatási, rendészetei képzéseken 3,0; műszakin 3,0; művészeti szakokon 3,5; művészetközvetítésen 3,5; orvos- és egészségtudományon 3,0; pedagógusképzésen 3,5; sporttudományokon 3,5; társadalomtudományokon 3,5; természettudományokon pedig 3,0.
Fizetősből is lehet államis?
Természetesen. Ellenkező irányú átsorolásra is létezik: az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre fel tudnak venni a jó teljesítményük alapján önköltséges képzésen tanuló hallgatókat. Azonban ez nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senkinek a tanulmányai során - nagyon oda kell figyelni, hogy minden követelménynek megfeleljetek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
