Négy helyzet, ami miatt elbukhatjátok az állami ösztöndíjat

Akár most kezditek az egyetemet, akár már a sokadik félévetek indul, fontos szem előtt tartani, hogy mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy ne bukjátok el az ösztöndíjas helyeteket.

  • Csik Veronika

Mikor sorolhatnak át államiról önköltséges képzésre?

  • az utolsó két (aktív) félévnek átlagában nem szereztetek legalább 18 kreditet,
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot,
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatotokat visszavonja,
  • kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatási időt (12 félév, osztatlan mesterképzés esetében 14).

Milyen átlagokról van szó?

Bár az egyetemek dönthetnek úgy, hogy magasabbra teszik a lécet, a legtöbb intézményben nem változtatnak a központilag meghatározott tanulmányi átlagon - az ennél rosszabbul teljesítők veszíthetik el az államilag támogatott helyet.

Agrárképzéseken a központi súlyozott átlag 3,0; bölcsészképzésen 3,5; gazdaságtudományon 3,0; informatikán 3,0; jogi képzéseken 3,0; közigazgatási, rendészetei képzéseken 3,0; műszakin 3,0; művészeti szakokon 3,5; művészetközvetítésen 3,5; orvos- és egészségtudományon 3,0; pedagógusképzésen 3,5; sporttudományokon 3,5; társadalomtudományokon 3,5; természettudományokon pedig 3,0.

Fizetősből is lehet államis?

Természetesen. Ellenkező irányú átsorolásra is létezik: az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre fel tudnak venni a jó teljesítményük alapján önköltséges képzésen tanuló hallgatókat. Azonban ez nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senkinek a tanulmányai során - nagyon oda kell figyelni, hogy minden követelménynek megfeleljetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.