Négy helyzet, ami miatt elbukhatjátok az állami ösztöndíjat

Akár most kezditek az egyetemet, akár már a sokadik félévetek indul, fontos szem előtt tartani, hogy mit kell teljesítenetek ahhoz, hogy ne bukjátok el az ösztöndíjas helyeteket.

  • Csik Veronika

Mikor sorolhatnak át államiról önköltséges képzésre?

  • az utolsó két (aktív) félévnek átlagában nem szereztetek legalább 18 kreditet,
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot,
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatotokat visszavonja,
  • kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatási időt (12 félév, osztatlan mesterképzés esetében 14).

Milyen átlagokról van szó?

Bár az egyetemek dönthetnek úgy, hogy magasabbra teszik a lécet, a legtöbb intézményben nem változtatnak a központilag meghatározott tanulmányi átlagon - az ennél rosszabbul teljesítők veszíthetik el az államilag támogatott helyet.

Agrárképzéseken a központi súlyozott átlag 3,0; bölcsészképzésen 3,5; gazdaságtudományon 3,0; informatikán 3,0; jogi képzéseken 3,0; közigazgatási, rendészetei képzéseken 3,0; műszakin 3,0; művészeti szakokon 3,5; művészetközvetítésen 3,5; orvos- és egészségtudományon 3,0; pedagógusképzésen 3,5; sporttudományokon 3,5; társadalomtudományokon 3,5; természettudományokon pedig 3,0.

Fizetősből is lehet államis?

Természetesen. Ellenkező irányú átsorolásra is létezik: az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre fel tudnak venni a jó teljesítményük alapján önköltséges képzésen tanuló hallgatókat. Azonban ez nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senkinek a tanulmányai során - nagyon oda kell figyelni, hogy minden követelménynek megfeleljetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István