Kinyithatnak a magánegyetemek Afganisztánban, de a nők csak akkor mehetnek, ha eltakarják az arcukat

Egy hétvégén kiadott utasítás szerint az egyetemeken a nőket és a férfiakat egymástól elválasztva fogják oktatni, de más szabályokat is bevezettek a tálibok Afganisztánban.

  • Eduline/MTI

A tálibok ígérete szerint ma megnyithatják kapuikat a magánegyetemek Afganisztánban, de az ország új urai a tanév kezdetéhez időzített rendeletükben kikötötték, hogy a nőknek kötelezően abaját és nikábot kell, vagyis az egész testüket takaró fekete ruhát, illetve olyan kendőt kell viselniük, amely eltakarja az arcot és csak a szemnek van rajta kivágás.

A rendelettel megszüntették a koedukált oktatást is. Szélsőséges esetben egy helyiségben is tartózkodhatnak, de ebben az esetben függönnyel el kell választani őket egymástól. A lányosztályokban nők oktathatnak, illetve „erkölcsös idős férfiak”.

Az egyetemekre külön bejáraton mehetnek be a férfiak és a nők, és a tanintézményeknek olyan körülményeket kell teremteniük, hogy a két nem képviselői ne érintkezhessenek egymással a szünetekben és távozáskor. Ezt például úgy oldják meg, hogy a nők a férfiaknál korábban mennek ki a tantermekből, és egy szobában megvárják, amíg a férfiak elhagyják az épületet.

Ahogy korábban írtunk róla, nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből néhány napja, amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult. A harmincas-negyvenes afgán nők még emlékeznek arra, hogy a tálibok 1996-os hatalomátvétele után hogyan szorították ki őket az iskolákból és az egyetemekről. A legtöbben arra számítanak, most is ugyanez fog történni.

Szombaton Kabulban egyébként erőszakba fulladt egy nők jogaiért rendezett tüntetés, ahol legalább egy nő megsebesült. Az aktivisták az elnöki palotához közel gyűltek össze, többek közt „Mi nem a kilencvenes évek asszonyai vagyunk” feliratú táblákat a magasba tartva, utalva ezzel a tálibok korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó kormányzására.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.