Lekerül a hús a berlini egyetemek menüjéről – vegetáriánus és vegán ételek veszik át a helyüket

Négy német egyetemen váltanak, heti öt napból négyszer csupán egyetlen, húst tartalmazó ételt választhatnak majd a hallgatók. Az új menü 68%-a vegán, 28%-a pedig vegetáriánus fogásokból áll.

  • Bezzeg Hanna

Magvakra és hüvelyesekre cserélik a rántott húst és a currywurstot négy berlini egyetemen – szúrta ki a 444.hu a Guardian cikkét. Kiderült, a menü újragondolását a diákok kérvényezték, ugyanis klímabarát ételeket szerettek volna enni az egyetemen is. Korábban a menzák menüjének 30-50%-át tették ki a vegetáriánus ételek, a hallgatók azonban drasztikusabb változásokért kampányoltak.

Nagy a kereslet a növényi alapú iránt

A berlini egyetemisták 13,5%-a teljesenen átállt a növényi alapú étkezésre, míg közel 33%-uk vegetáriánusnak vallja magát – legalábbis erről számol be egy 2019-es kutatás. A vegánok országos átlaga ugyanezen kutatás szerint csupán 1,6%.

A Berlini Szabadegyetemen 2010 óta működik egy menza, ahol csak vegetáriánus menü kapható, 2019-ben pedig egy újabb egység nyílt meg, amely kizárólag vegán ételeket forgalmaz.

Nem csak az étkezésre figyelnek

A német fővárosban égető kérdésként kezelik a klímaváltozást. A berlini Humboldt Egyetem 2030-ra klímasemlegességet tervez, a Berlini Műszaki Egyetem pedig 2045-re tűzte ki ugyanezt a célt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.