Áll a Fudan-kampusz ügye, de előkerült egy magyar kisvállalkozás

Leállt az előkészítés, pedig nem olyan régen még hatalmas erővel verte át a kormány a Fudan Egyetem tervét a parlamenten.

  • Eduline

Egy ideje nagy a csend a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körül. A tervezett törvénycsomagot, aminek keretében az egész projekt megvalósulhat, még június 15-én elfogadták, azonban a kiszemelt helyszínen – a tervezett Diákváros területének jelentős részét elfoglaló területen – azonban még egy kapavágás sem történt - írja a hvg.hu.

A projekt ötlete már 2018-ban megszületett, azonban a megállapodás konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül egy idén februári kormányülésre konkrétumokat is hozott - úgy tervezték, hogy már 2023 szeptemberében kezdődne az oktatás.

A beruházás megvalósítását előkészítő első kormányzati döntések idén tavasszal születtek meg - írja az oldal. Ez viszont komoly ellenállást váltott ki, június elején “Igen a Diákvárosra, nem a kínai gigaegyetemre”-mottóval tízezres tömeg tüntetett a beruházás ellen.

Mindezek ellenére a törvény június 15-én megszületett - a “lex Fudan” rögzíti, hogy létrehozzák az egyetemet fenntartó alapítványt, amely ingyen állami ingatlanokhoz is jut a területen. A hvg.hu kiemeli, a kormány közben jelezte, hogy 2023-ban lehet népszavazás a Fudanról, 2022 végéig pedig beszámolnak az előkészítésről és a költségekről.

Az elmúlt időszakban annak ellenére, hogy a kormány több, hónapokkal ezelőtti döntésében előírt a saját maga számára feladatokat, nem történt fejlemény a Fudan Egyetem előkészítése ügyében - írja az oldal. Pedig működik viszont egy, a Fudan Egyetem budapesti kampusza körül tevékenykedő magyar kisvállalkozás Fudan Magyarország Kft. néven, amelynek szerepe meglehetősen homályos.

Az ügy kapcsán felmerülő szerepeket, támogatásokat és a céges érdekeket elolvashatjátok a hvg.hu minden részletre kitérő összefoglalójában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.