Leállt az előkészítés, pedig nem olyan régen még hatalmas erővel verte át a kormány a Fudan Egyetem tervét a parlamenten.
Egy ideje nagy a csend a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körül. A tervezett törvénycsomagot, aminek keretében az egész projekt megvalósulhat, még június 15-én elfogadták, azonban a kiszemelt helyszínen – a tervezett Diákváros területének jelentős részét elfoglaló területen – azonban még egy kapavágás sem történt - írja a hvg.hu.
A projekt ötlete már 2018-ban megszületett, azonban a megállapodás konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül egy idén februári kormányülésre konkrétumokat is hozott - úgy tervezték, hogy már 2023 szeptemberében kezdődne az oktatás.
A beruházás megvalósítását előkészítő első kormányzati döntések idén tavasszal születtek meg - írja az oldal. Ez viszont komoly ellenállást váltott ki, június elején “Igen a Diákvárosra, nem a kínai gigaegyetemre”-mottóval tízezres tömeg tüntetett a beruházás ellen.
Mindezek ellenére a törvény június 15-én megszületett - a “lex Fudan” rögzíti, hogy létrehozzák az egyetemet fenntartó alapítványt, amely ingyen állami ingatlanokhoz is jut a területen. A hvg.hu kiemeli, a kormány közben jelezte, hogy 2023-ban lehet népszavazás a Fudanról, 2022 végéig pedig beszámolnak az előkészítésről és a költségekről.
Az elmúlt időszakban annak ellenére, hogy a kormány több, hónapokkal ezelőtti döntésében előírt a saját maga számára feladatokat, nem történt fejlemény a Fudan Egyetem előkészítése ügyében - írja az oldal. Pedig működik viszont egy, a Fudan Egyetem budapesti kampusza körül tevékenykedő magyar kisvállalkozás Fudan Magyarország Kft. néven, amelynek szerepe meglehetősen homályos.
Az ügy kapcsán felmerülő szerepeket, támogatásokat és a céges érdekeket elolvashatjátok a hvg.hu minden részletre kitérő összefoglalójában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
