Előbb egy szakma, aztán az egyetem: plusz önbizalmat adhat

Azoknak, akik esetleg nem jelentkeztek vagy nem kerültek be egyetemre idén, az érettségi utáni szakképzés jó választás lehet.

  • Eduline

Miután július 22-én kiderültek az idei felsőoktatási ponthatárok, sokaknál, akiknek nem sikerült bekerülniük egyetemre, felmerülhet, hogy az érettségi utáni szakképzésben folytassák a tanulmányaikat.

De hol szerezhető most szakma?

A jogszabályok szerint ugyanis 2021. január 1-jétől nem indulhat több OKJ-s képzés sem tanfolyami formában, sem iskolarendszerű nappali vagy esti tagozaton. A szakképzés rendszere tulajdonképpen kettévált: az iskolai szakmai oktatásra és a tanfolyami formában zajló felnőttképzésre.

Az OKJ után bevezetett Szakmajegyzék már csak 174 szakmát tartalmaz. Ezeket a jogszabály szerint kizárólag iskolai rendszerű oktatásban, 2-3 év alatt lehet tanulni, a felnőttképző intézmények ezekre már nem készíthetnek fel.

A hvg360-nak nyilatkozó Salusinszky András szerint egyes felnőttképzési cégek még mindig hirdetnek OKJ-s képzéseket. Tavaly év vége előtt szokatlanul megnövekedett a felnőttképzések iránti kereslet, nem függetlenül attól, hogy december 31-éig lehetett elindítani a régi alapon OKJ-s képzéseket.

A szakember szerint azok a fiatalok, akik nem nagyon hiszik el magukról, hogy helyt tudnának állni a felsőoktatásban, egy jó szakképzésben megtanulnak tanulni, és utána sikeresen továbbmennek az egyetemekre. Fontos, emellett, hogy egy-egy szakirányú szakmai végzettségért 28 pluszpontot adnak a felvételin, továbbá beszámíthatnak a kreditekbe szakképzésben tanult tartalmakat.

A hvg360 teljes cikkét a témában itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.