Előbb egy szakma, aztán az egyetem: plusz önbizalmat adhat

Azoknak, akik esetleg nem jelentkeztek vagy nem kerültek be egyetemre idén, az érettségi utáni szakképzés jó választás lehet.

  • Eduline

Miután július 22-én kiderültek az idei felsőoktatási ponthatárok, sokaknál, akiknek nem sikerült bekerülniük egyetemre, felmerülhet, hogy az érettségi utáni szakképzésben folytassák a tanulmányaikat.

De hol szerezhető most szakma?

A jogszabályok szerint ugyanis 2021. január 1-jétől nem indulhat több OKJ-s képzés sem tanfolyami formában, sem iskolarendszerű nappali vagy esti tagozaton. A szakképzés rendszere tulajdonképpen kettévált: az iskolai szakmai oktatásra és a tanfolyami formában zajló felnőttképzésre.

Az OKJ után bevezetett Szakmajegyzék már csak 174 szakmát tartalmaz. Ezeket a jogszabály szerint kizárólag iskolai rendszerű oktatásban, 2-3 év alatt lehet tanulni, a felnőttképző intézmények ezekre már nem készíthetnek fel.

A hvg360-nak nyilatkozó Salusinszky András szerint egyes felnőttképzési cégek még mindig hirdetnek OKJ-s képzéseket. Tavaly év vége előtt szokatlanul megnövekedett a felnőttképzések iránti kereslet, nem függetlenül attól, hogy december 31-éig lehetett elindítani a régi alapon OKJ-s képzéseket.

A szakember szerint azok a fiatalok, akik nem nagyon hiszik el magukról, hogy helyt tudnának állni a felsőoktatásban, egy jó szakképzésben megtanulnak tanulni, és utána sikeresen továbbmennek az egyetemekre. Fontos, emellett, hogy egy-egy szakirányú szakmai végzettségért 28 pluszpontot adnak a felvételin, továbbá beszámíthatnak a kreditekbe szakképzésben tanult tartalmakat.

A hvg360 teljes cikkét a témában itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.