Előbb egy szakma, aztán az egyetem: plusz önbizalmat adhat

Azoknak, akik esetleg nem jelentkeztek vagy nem kerültek be egyetemre idén, az érettségi utáni szakképzés jó választás lehet.

  • Eduline

Miután július 22-én kiderültek az idei felsőoktatási ponthatárok, sokaknál, akiknek nem sikerült bekerülniük egyetemre, felmerülhet, hogy az érettségi utáni szakképzésben folytassák a tanulmányaikat.

De hol szerezhető most szakma?

A jogszabályok szerint ugyanis 2021. január 1-jétől nem indulhat több OKJ-s képzés sem tanfolyami formában, sem iskolarendszerű nappali vagy esti tagozaton. A szakképzés rendszere tulajdonképpen kettévált: az iskolai szakmai oktatásra és a tanfolyami formában zajló felnőttképzésre.

Az OKJ után bevezetett Szakmajegyzék már csak 174 szakmát tartalmaz. Ezeket a jogszabály szerint kizárólag iskolai rendszerű oktatásban, 2-3 év alatt lehet tanulni, a felnőttképző intézmények ezekre már nem készíthetnek fel.

A hvg360-nak nyilatkozó Salusinszky András szerint egyes felnőttképzési cégek még mindig hirdetnek OKJ-s képzéseket. Tavaly év vége előtt szokatlanul megnövekedett a felnőttképzések iránti kereslet, nem függetlenül attól, hogy december 31-éig lehetett elindítani a régi alapon OKJ-s képzéseket.

A szakember szerint azok a fiatalok, akik nem nagyon hiszik el magukról, hogy helyt tudnának állni a felsőoktatásban, egy jó szakképzésben megtanulnak tanulni, és utána sikeresen továbbmennek az egyetemekre. Fontos, emellett, hogy egy-egy szakirányú szakmai végzettségért 28 pluszpontot adnak a felvételin, továbbá beszámíthatnak a kreditekbe szakképzésben tanult tartalmakat.

A hvg360 teljes cikkét a témában itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.