Három fontos kérdés, amire minden leendő ösztöndíjasnak tudni kell a választ

Pár hét múlva mindenkinek kezdődik az egyetem - Összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, mennyivel gazdálkodhattok még.

  • Csik Veronika

Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Ez a szám fogyatékossággal élő hallgató esetében legfeljebb négy félévvel megnövelhető - erről az adott egyetem dönt. Ezen felül a doktori képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 8 félévig tanulhatnak ilyen formában, ez pedig nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

Arról már írtunk, mire kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjasként tanultok majd szeptembertől, ezt itt olvashatjátok el.

Fontos, hogy egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak képzési ideje, tehát 6 féléves alapképzésben 8 féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként, a 9. félévtől már kizárólag csak önköltséges formában tanulhattok ugyanazon a képzésen. Illetve az is fontos, hogy ugyanazon a szakon a korábban már felhasznált támogatási idő is beszámít a képzési idő+2 félév számításakor, azaz, ha a például 7 féléves gépészmérnöki alapképzési szakon korábban már felhasználtatok 4 félévet, azt félbehagyjátok, majd újra felvesznek bennetek erre a szakra, úgy legfeljebb már csak 3+2 félévig lehettek állami ösztöndíjasok. Erről a szabályról bővebben itt olvashattok.

Már van egy diplomám, tanulhatok állami ösztöndíjasként?

Nem zárja ki korábbi diploma és szakképzettség, de értelemszerűen csak a támogatási időtök fennmaradó részében lehet további állami ösztöndíjas szakra jelentkezni. Ha a korábbi diplomátokat állami ösztöndíjasként szereztétek 6 vagy 7 félév alatt, akkor a következő képzésre már csak 5-6 félévetek marad. Ha pedig véglegesen kimerítettétek a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább.

Mi számít bele, és mi nem?

A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni többek között a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a nektek fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (persze csak akkor, ha indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmeteket a felsőoktatási intézmény elfogadta); illetve azt a félévet sem kell figyelembe venni, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítettetek.

Hol tudom megnézni, hogy hány félévem van még?

Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről itt tájékozódhatnak az ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadását követően. A támogatási idő számításakor mind a 2012 előtt indult állami támogatott finanszírozási formájú féléveket, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú féléveket figyelembe kell venni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.