Milliókat "spórolhattok" az ösztöndíjas képzéseken: mutatjuk, mit kell vállalnotok cserébe

Ha ti is állami ösztöndíjasként kezditek el a szeptemberi félévet, akkor már most olvassátok el, milyen szabályok vonatkoznak rátok, hogy megúszhassátok a több millió forintos visszafizetést a végén. Mutatjuk, mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben.

  • Csik Veronika

A hallgatói szerződés lényegében egy klasszikus szerződés, amit ti köttök az Oktatási Hivatallal, közvetve pedig az állammal, aki a támogatásotokat biztosítja. Ugyanúgy, mint minden más szerződés esetében nektek is vállalnotok kell bizonyos feltételeket, az ingyenes képzést nem adják csak úgy. A jelenlegi szabályok szerint minden magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), ÉS
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Mit jelent pontosan az oklevélszerzési kötelezettség? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek, 7 félév esetén pedig 11 (mert tört számoknál felfele kerekítenek). Az is fontos, hogy a rendelkezésre álló időt passziváltatás miatt – a passzív félévek számával – automatikusan kitolják, de beleszámítanak a határidőbe az önköltséges finanszírozású félévek. Tehát például, elvesztitek az ösztöndíjas helyeteket rossz tanulmányi átlag miatt, de később visszakerültök ösztöndíjas képzésre, az összes félév számít nem csak az államisok.

Ha most beiratkoztok valahova, de meggondoljátok magatokat és más képzésen tanulnátok tovább, akkor fontos: átvétel, képzésváltás, átsorolás esetén a korábban igénybe vett ösztöndíjas félévek összeadódnak, ilyenkor az új képzés elkezdése előtt érdemes tájékozódni.

Az oklevélszerzési határidő persze fel is függeszthető, vagyis a határidő itt is a felfüggesztett félévek számával kitolódik. Erre akkor van lehetőségetek: külföldi egyetemen tanultok vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzés miatt felnőttképzésben vesztek részt.

Mi történik, ha nem szerzek időben oklevelet?

Két lehetséges út van:

  1. Amennyiben az oklevélszerzési határidőn belül nem kaptok diplomát, alap-, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben tanultatok, de csak két félévig tanultatok az állami ösztöndíjasként, akkor az adott képzéssel kapcsolatban nem terhel benneteket kötelezettség, nincs teendőtök.
  2. Ha viszont kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.

A hallgatói szerződésben azt is vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség.

Mi történik, ha nem teljesítem?

Sikeres oklevélszerzést követően, amennyiben az oklevélszerzéstől számított 20 éven belül nem tartotok fenn a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

Persze nem csak az állami ösztöndíj az ösztöndíj. Mutatjuk, mikre pályázhattok még:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.