Mindent a passzív félévről: így működik a halasztás az egyetemeken

Nem mindenki tervezi az őszi félévet "hagyományosan" - ezekre kell odafigyelnetek, ha a következő egyetemi félévetek szüneteltetését tervezitek.

  • Eduline

Mit jelent a passziváltatás?

A passzív félév azt jelenti, hogy az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, tehát nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek, vagy zárthelyi dolgozatot írnotok. Önköltséges hallgatóként természetesen a tandíjfizetés sem terhel titeket ebben az időszakban.

Mindez viszont azt is jelenti, hogy sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt érvényes diákigazolványotok sem lesz – így utóbbihoz kapcsolódó utazási, és egyéb kedvezményektől is el kell búcsúznotok. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, ugyanis azt iskolaszövetkezeten keresztül végzett diákmunkához egy passzív hallgatói jogviszony is elegendő.

Hol kell nyilatkoznotok a passziváltatásról?

Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban, a Bejelentkezés/Beiratkozás modul alatt. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.

Hány passzív félévetek lehet?

A legelső egyetemi félévben a legtöbb egyetemen nem tudtok passziváltatni, de akadnak kivételek, amelyekről érdemes az adott intézmény honlapján tájékozódnotok.

Egymás után legfeljebb két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét - ezt központi jogszabály határozza meg. Természetesen itt is akadnak kivételek, ugyanis bizonyos egyetemeken dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is, amennyiben azt váratlan, önhibátokon kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényezitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.