Mindent a passzív félévről: így működik a halasztás az egyetemeken

Nem mindenki tervezi az őszi félévet "hagyományosan" - ezekre kell odafigyelnetek, ha a következő egyetemi félévetek szüneteltetését tervezitek.

  • Eduline

Mit jelent a passziváltatás?

A passzív félév azt jelenti, hogy az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, tehát nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek, vagy zárthelyi dolgozatot írnotok. Önköltséges hallgatóként természetesen a tandíjfizetés sem terhel titeket ebben az időszakban.

Mindez viszont azt is jelenti, hogy sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt érvényes diákigazolványotok sem lesz – így utóbbihoz kapcsolódó utazási, és egyéb kedvezményektől is el kell búcsúznotok. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, ugyanis azt iskolaszövetkezeten keresztül végzett diákmunkához egy passzív hallgatói jogviszony is elegendő.

Hol kell nyilatkoznotok a passziváltatásról?

Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban, a Bejelentkezés/Beiratkozás modul alatt. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.

Hány passzív félévetek lehet?

A legelső egyetemi félévben a legtöbb egyetemen nem tudtok passziváltatni, de akadnak kivételek, amelyekről érdemes az adott intézmény honlapján tájékozódnotok.

Egymás után legfeljebb két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét - ezt központi jogszabály határozza meg. Természetesen itt is akadnak kivételek, ugyanis bizonyos egyetemeken dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is, amennyiben azt váratlan, önhibátokon kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényezitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.