Nem mindenki tervezi az őszi félévet "hagyományosan" - ezekre kell odafigyelnetek, ha a következő egyetemi félévetek szüneteltetését tervezitek.
Mit jelent a passziváltatás?
A passzív félév azt jelenti, hogy az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, tehát nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek, vagy zárthelyi dolgozatot írnotok. Önköltséges hallgatóként természetesen a tandíjfizetés sem terhel titeket ebben az időszakban.
Mindez viszont azt is jelenti, hogy sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt érvényes diákigazolványotok sem lesz – így utóbbihoz kapcsolódó utazási, és egyéb kedvezményektől is el kell búcsúznotok. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, ugyanis azt iskolaszövetkezeten keresztül végzett diákmunkához egy passzív hallgatói jogviszony is elegendő.
Hol kell nyilatkoznotok a passziváltatásról?
Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban, a Bejelentkezés/Beiratkozás modul alatt. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.
Hány passzív félévetek lehet?
A legelső egyetemi félévben a legtöbb egyetemen nem tudtok passziváltatni, de akadnak kivételek, amelyekről érdemes az adott intézmény honlapján tájékozódnotok.
Egymás után legfeljebb két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét - ezt központi jogszabály határozza meg. Természetesen itt is akadnak kivételek, ugyanis bizonyos egyetemeken dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is, amennyiben azt váratlan, önhibátokon kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényezitek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
