Sokat spórolhattok: mutatjuk, hogyan taktikázhattok a BKV-bérlettel

Havonta több ezer forintot is spórolhattok, ha okosan választotok. Mutatjuk a 2021-es árakat.

  • Csik Veronika

Ahogy megszokhattátok, a havi diákbérlet ára 3450 forint idén is, ami 30 napra szól, vagyis 34 500 forintot kell költenetek, ha 300 napig szeretnétek utazni a fővárosban, ez naponta 115 forintos költséget jelent.

Azonban diákként vásárolhattok negyedéves bérletet is, aminek a díja 10 350 forint, azonban 100 napra szól, vagyis mindössze 103,5 forintot kell fizetnetek a BKK-nak naponta.

Arról, hogyan igényelhettek diákigazolványt, itt írtunk le mindent.

Ha egyetemen tanultok, akkor szemeszterre szóló Budapest-bérletet is vehettek a tanév 1. illetve 2. félévére is. Ennek 16 200 forint az ára. Az első féléveset szeptember 1-jétől a következő év február 1-jén 02 óráig, a második féléveset február 1-jétől július 1-jén 02 óráig használhatjátok. Ami azt jelenti, hogy napi 105,8 forint. Tehát a negyedéves bérlet jobban jön ki napi bontásban plusz.

Ennél is jobban megéri, ha éves diákbérletet vesztek, ennek két fajtája is van: az egyik naptári évre szól, a másik csúszó érvényességű (azaz bármikor kezdhető és onnan egy évig érvényes). Ennek az ára 37 800 forint. A napi díj itt is 103,5. Összességében, ha egy 3 éves alapszak elvégzéséhez 11 negyedéves bérlettel számolunk és mellét tesszük a három darab éves bérletet, pár száz forinttal jobban jöttök ki.

Nyilván a jelenlegi helyzetben azt is érdemes hozzászámolni a dolgokhoz, hogy ha újabb karantén lesz esetleg online ér véget a tanév, valószínűleg nem minden napját használjátok majd ki ugyanannyira a bérleteteknek. Illetve a szemeszterbérlet esetében a nyári időszakra plusz bérletet vagy jegyeket kell vennetek, ha maradtok Budapesten.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.