5 különös húsvéti hagyomány a világ különböző tájairól
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel
- írta néhány napja az elutalt fizetéséről szóló kép mellé az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa, aki azt is hozzátette: nem tudja eldönteni, hogy ez az egyetemi oktatók szégyene vagy az országé.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint ez egyáltalán nem kirívó eset, egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, vagy már el is végezte, 147 477 nettót - órabérben 883 forintot keres - mondta az RTL Híradónak.
Az RTL az egyetemi oktatók fizetésemelésével kapcsolatban Gulyás Gergelyt kérdezte a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, szeptember 1-jével 15 százalékos, január 1-jével újabb 15 százalékos fizetésemelés lesz az állami fenntartású egyetemeken.
Az oktatói bértábla más pontjain is nagy a baj
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az 1500 forintos „álomhatárt” az órabéreknél csak az egyetemi docensek és az egyetemi tanárok érik el, míg a KSH által novemberben mért bruttó 438 200 forintos átlagbért csak a habilitált egyetemi docensek érik el (a habilitálás a PhD tudományos fokozatot követő cím megszerzése), bruttó bérük ugyanis 471 240 forint. A legmagasabb fizetéssel a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítményű, több évtizede kutató és oktató professzorok számolhatnak, a bruttó 587 ezres bér nettó összege adókedvezmény nélkül így is alig haladja meg a 390 ezer forintot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
