Melyik a legkülönlegesebb budapesti egyetemi campus? Mutatjuk a szavazás eredményét

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem botanikuskertje, az ELTE bölcsészkarának Gólyavára, vagy a Corvinus főépülete zsebelte be a legtöbb szavazatot? Esetleg teljesen felborult a szombati állás, és felugrott az első helyre egy olyan campus, ami korábban nem is szerepelt a dobogósok között? Lássuk.

  • Tóth Alexandra

Pontosan egy hetetek volt eldönteni, hogy a rövid leírások alapján melyik fővárosi egyetemi épületet tartjátok a legszebbnek, legérdekesebbnek. Összesen tíz épület vagy hely közül választhattatok.

Szombaton megosztottuk veletek az aktuális állást, akkor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem botanikuskertje, az ELTE bölcsészkarának Gólyavára, illetve a Corvinus főépülete osztozott a dobogós helyeken. Ezt a listát azonban az elmúlt két napban átalakítottátok. Az első helyen továbbra is a Gellért-hegyi botanikuskert szerepel, viszont a második helyre feltornázta magát a Zeneakadémia épülete, amit - tényleg csak nagyon kevéssel lemaradva - a Corvinus főépülete követ. Az ELTE BTK Gólyavárára leadott voksok a végső sorrendben csupán a negyedik helyhez voltak elegendők.

Korábban a vidéki campusokat is megszavaztattuk veletek, azt, hogy akkor pontosan mely épületek szerepeltek a listában, itt nézhetitek meg, a szavazás eredményét pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.