Így áll az egyetemi szavazás: vezet a Gellért-hegyi botanikuskert, de szoros az állás

Melyik a legkülönlegesebb: egy egyetemi atomreaktor, egy régi vasút története vagy egy eldugott téglaépület a campuson? Újabb szavazást indítottunk, most a fővárosi egyetemi épületekre, helyekre szavazhattok.

  • Csik Veronika

Hétfőn indítottuk a szavazást, ahol egy 50 éves atomreaktor, egy monumentális épület a Duna partján, amelyben száz évvel ezelőtt még vasúti vágány is volt, és az ország egyik legmagasabb épülete is előkerül.

Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem botanikuskertje vezet a Gellért-hegyen, alig lemaradva mögötte az ELTE bölcsészkarának Gólyavára áll, a harmadik pedig a Corvinus főépülete lett.

A héten még szavazhattok arra az épületre, amelyet a legszebbnek/legérdekesebbnek találtok. Itt szavazhattok július 12-ig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.