CEU-ügy újabb fejezete: az Alkotmánybíróság nem foglalkozik az egyetemmel

Alkotmánybíróság levette a CEU ügyét a napirendről, nem foglalkoznak vele. Szerintük a panaszosok az időközben elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat.

  • Csik Veronika

A tavaszi törvénymódosításra hivatkozva utasította vissza a panaszokat az Alkotmánybíróság, illetve szüntette meg az eljárást, mert szerinte a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak - írja a hvg.hu.

2017-ben kezdődött, még mindig tart

Miután az országgyűlés 2017-ben elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, a Central European University (CEU) elhagyni kényszerült az országot. Az új törvény szerint ugyanis, hogy csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. Amikor a CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, a magyar kormány azt nem ismerte el, és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal.

Ez után zúdultak a panaszok az AB-hez, azonban egy év múlva felfüggesztették az eljárást, arra hivatkozva, hogy meg kell várni az Európai Bíróság előtt ugyanezen törvény miatt folyó eljárás végét.

Végül 2020 őszén a bíróság kimondta, hogy a „lex CEU” sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, és több más uniós irányelvet is.

Az Alkotmánybíróság 8 hónap múltán, most tért vissza az ügyre, és azt mondta: mivel közben módosították a törvényt, a korábbi panaszok okafogyottá váltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.