CEU-ügy újabb fejezete: az Alkotmánybíróság nem foglalkozik az egyetemmel

Alkotmánybíróság levette a CEU ügyét a napirendről, nem foglalkoznak vele. Szerintük a panaszosok az időközben elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat.

  • Csik Veronika

A tavaszi törvénymódosításra hivatkozva utasította vissza a panaszokat az Alkotmánybíróság, illetve szüntette meg az eljárást, mert szerinte a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak - írja a hvg.hu.

2017-ben kezdődött, még mindig tart

Miután az országgyűlés 2017-ben elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, a Central European University (CEU) elhagyni kényszerült az országot. Az új törvény szerint ugyanis, hogy csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. Amikor a CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, a magyar kormány azt nem ismerte el, és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal.

Ez után zúdultak a panaszok az AB-hez, azonban egy év múlva felfüggesztették az eljárást, arra hivatkozva, hogy meg kell várni az Európai Bíróság előtt ugyanezen törvény miatt folyó eljárás végét.

Végül 2020 őszén a bíróság kimondta, hogy a „lex CEU” sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, és több más uniós irányelvet is.

Az Alkotmánybíróság 8 hónap múltán, most tért vissza az ügyre, és azt mondta: mivel közben módosították a törvényt, a korábbi panaszok okafogyottá váltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.