Januárban szavaztak, áprilisban megjelent a modellváltók listája, az alapítványt mégis az utolsó pillanatban sikerült csak bejegyezni.
Miután januárban kapkodva megszavazták, április 30-án a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy újabb 11 egyetem kerülhet fel a modellváltók listájára. Bár januárban napok alatt lezavarták a szavazásokat, azóta mintha megállt volna az idő.
Szegeden és Pécsen is hónapokig állt az egyetemi alapítványok ügye, június 29-én végül bejegyezték az új pécsi fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványt - írta meg az egyetem. Az alapítvány bejegyzését nem siették el, a PTE augusztus elején vált fenntartót.
Az alapítvány elnöke Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár lett, de tag korábbi alpolgármester, Szili Katalin korábbi országgyűlési házelnök, az egyetem kancellárja, valamint az egyik professzora is. Az egyetem - bár azt továbbra sem tudni, hogy a modellváltások mennyire történtek önkéntes alapon - kiemeli: "az alapítvány a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítja a felsőoktatási, tehetséggondozási, kutatási és egyéb közfeladatok ellátását." Azt is hozzáteszik, az állam nem vonul ki teljesen, hanem stratégiai partnerként lesz jelen, mint finanszírozó.
Mi lesz az egyetemen dolgozókkal?
Az új egyetemi fenntartóval az ott dolgozó státusza is átalakul. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) már korábban elkészítette a szerződés módosítását, amit az egyetemi vezetőkkel és a tagokkal is egyeztetnek, még az új munkaszerződések mintáit is megkapták - írta korábban a hvg.hu.
AZ FDSZ azt szerette volna, ha az új munkaszerződéseket legalább 30 nappal augusztus 1. előtt mindenki megismerhetné. Augusztus 1-jén, a modellváltó egyetemeken a közalkalmazottak státusza megszűnik - ha valaki úgy dönt, hogy nem vállalja az új felállásban a munkát, akkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár neki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
