Januárban szavaztak, áprilisban megjelent a modellváltók listája, az alapítványt mégis az utolsó pillanatban sikerült csak bejegyezni.
Miután januárban kapkodva megszavazták, április 30-án a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy újabb 11 egyetem kerülhet fel a modellváltók listájára. Bár januárban napok alatt lezavarták a szavazásokat, azóta mintha megállt volna az idő.
Szegeden és Pécsen is hónapokig állt az egyetemi alapítványok ügye, június 29-én végül bejegyezték az új pécsi fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványt - írta meg az egyetem. Az alapítvány bejegyzését nem siették el, a PTE augusztus elején vált fenntartót.
Az alapítvány elnöke Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár lett, de tag korábbi alpolgármester, Szili Katalin korábbi országgyűlési házelnök, az egyetem kancellárja, valamint az egyik professzora is. Az egyetem - bár azt továbbra sem tudni, hogy a modellváltások mennyire történtek önkéntes alapon - kiemeli: "az alapítvány a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítja a felsőoktatási, tehetséggondozási, kutatási és egyéb közfeladatok ellátását." Azt is hozzáteszik, az állam nem vonul ki teljesen, hanem stratégiai partnerként lesz jelen, mint finanszírozó.
Mi lesz az egyetemen dolgozókkal?
Az új egyetemi fenntartóval az ott dolgozó státusza is átalakul. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) már korábban elkészítette a szerződés módosítását, amit az egyetemi vezetőkkel és a tagokkal is egyeztetnek, még az új munkaszerződések mintáit is megkapták - írta korábban a hvg.hu.
AZ FDSZ azt szerette volna, ha az új munkaszerződéseket legalább 30 nappal augusztus 1. előtt mindenki megismerhetné. Augusztus 1-jén, a modellváltó egyetemeken a közalkalmazottak státusza megszűnik - ha valaki úgy dönt, hogy nem vállalja az új felállásban a munkát, akkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár neki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
