Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A részt vevők számát a felsőoktatási intézmények rektorai határozzák meg.
Hét elején még arról írtunk, hogy csak védettségi igazolvánnyal, és a legtöbb helyen vendégek nélkül szervezik meg a felsőoktatási intézmények az idei diplomaosztókat. Egy csütörtökön megjelent kormányrendelet szerint azonban mától
a diplomaátadó rendezvényen bárki életkortól, illetve koronavírus elleni védettségtől függetlenül részt vehet, a diplomaátadó rendezvény helyszínén megengedett a tartózkodás.
A rendeletben ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az ünnepségeken egy időben részt vevők maximális létszámát a felsőoktatási intézmények rektorai határozzák meg, illetve a járvány terjedésének megakadályozása céljából a diplomaátadóra külön "magatartási szabályokat" is hozhatnak.
Mi lesz azokkal, akik nem regisztráltak?
Több felsőoktatási intézményben a napokban már lezárult az előzetes regisztráció, amellyel felmérték, hogy hányan szeretnének részt venni a diplomaosztójukon. Azok viszont, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, eddig úgy tudták, nem mehetnek el az eseményre, így valószínűleg nem is jelentkeztek rá. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a friss kormányrendelet függvényében az egyetemek indítanak-e pótregisztrációt.
De az utólagos jelentkezési lehetőséggel nemcsak azok a hallgatók élhetnének, akik védettségi igazolvány hiányában lecsúsztak a korábbiról, hanem azok is, akik tegnap tudták meg, hogy nyelvvizsga nélkül is megkaphatják a diplomájukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.