Változtak a diplomaosztókra vonatkozó szabályok: nem kell védettségi igazolvány az ünnepségeken

A részt vevők számát a felsőoktatási intézmények rektorai határozzák meg.

  • Tóth Alexandra

Hét elején még arról írtunk, hogy csak védettségi igazolvánnyal, és a legtöbb helyen vendégek nélkül szervezik meg a felsőoktatási intézmények az idei diplomaosztókat. Egy csütörtökön megjelent kormányrendelet szerint azonban mától

a diplomaátadó rendezvényen bárki életkortól, illetve koronavírus elleni védettségtől függetlenül részt vehet, a diplomaátadó rendezvény helyszínén megengedett a tartózkodás.

A rendeletben ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az ünnepségeken egy időben részt vevők maximális létszámát a felsőoktatási intézmények rektorai határozzák meg, illetve a járvány terjedésének megakadályozása céljából a diplomaátadóra külön "magatartási szabályokat" is hozhatnak.

Mi lesz azokkal, akik nem regisztráltak?

Több felsőoktatási intézményben a napokban már lezárult az előzetes regisztráció, amellyel felmérték, hogy hányan szeretnének részt venni a diplomaosztójukon. Azok viszont, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, eddig úgy tudták, nem mehetnek el az eseményre, így valószínűleg nem is jelentkeztek rá. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a friss kormányrendelet függvényében az egyetemek indítanak-e pótregisztrációt.

De az utólagos jelentkezési lehetőséggel nemcsak azok a hallgatók élhetnének, akik védettségi igazolvány hiányában lecsúsztak a korábbiról, hanem azok is, akik tegnap tudták meg, hogy nyelvvizsga nélkül is megkaphatják a diplomájukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.