"Tanulhatok egyszerre két szakon állami támogatással?"

Mi történik, ha már jártok egyetemre, de közben jelentkeztek máshova, vagy egy másik szakra az egyetemen belül? Lehet párhuzamosan két alapszakon tanulni tandíjmentesen?

  • Tóth Alexandra

Igen, dönthettek úgy, hogy két különböző képzésen tanultok egyszerre és mindkettőt állami ösztöndíjjal végzitek, viszont ebben az esetben a támogatott féléveitek is kettesével fogynak.

Mivel felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal, ez azt is jelenti, hogy két alapszakos diploma megszerzésével az összes támogatott féléveteket elhasználjátok - amennyiben mind a két képzés 6-6 féléves -, így mesterszakon csak önköltségesként tanulhattok tovább. Értelemszerűen ha az alapszak is több mint három év, akkor már ennek az utolsó félévét/féléveit is saját zsebből kell fizetnetek.

Van azonban néhány kivétel, amikor a 12 félév több is lehet: ez a szám fogyatékossággal élő hallgató esetében legfeljebb négy félévvel megnövelhető - erről az adott egyetem dönt. Ezen felül a doktori képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 8 félévig tanulhatnak ilyen formában, ez pedig nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

Hol tudjátok megnézni, hogy hány félévetek van még?

Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről itt tájékozódhatnak az ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadását követően. A támogatási idő számításakor mind a 2012 előtt indult állami támogatott finanszírozási formájú féléveket, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú féléveket figyelembe kell venni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.