Vajon az átszabott Színház- és Filmművészeti Egyetemre újonnan felvett oktatóinál is ellenőrzi az Oktatási Hivatal, hogy mindenkinek megvan-e a két nyelvvizsgája? Erre a kérdésre szeretett volna választ kapni Csáki Judit színházkritikus. Elképesztő választ kapott.
Szerda este kezdett terjedni a Facebookon az Oktatási Hivatal finoman szólva is érdekes válasza, amit többek között az ADOM Diákmozgalom is megosztott:
A Színház- és Filmművészeti Egyetem új oktatóinak nyelvvizsgája nem véletlenül került szóba. A Magyar Nemzet az elmúlt napokban többször arról cikkezett, hogyan alkalmazhatták Karácsony Gergely főpolgármestert a Budapesti Corvinus Egyetemen adjunktusként államilag elismert nyelvvizsga nélkül. A lap később azt írta, a Oktatási Hivatal felveszi a kapcsolatot a Corvinusszal, és arra kérik az egyetemet, hogy vizsgálják meg Karácsony Gergely nyelvvizsga-bizonyítványának ügyét.
Csáki Judit színházkritikus – aki az SZFE botrányt kirobbantó átalakításáról is többször nyilatkozott – feltette a kérdést: az intézményből távozó színművészetis tanárok helyére toborzott új oktatóknál is ilyen szigorúan ellenőrzik-e a nyelvvizsgákat.
Az Oktatási Hivatal azonban kitért a válasz elől, azt írták, „a Színház- és Filmművészetért Alapítvány nem felsőoktatási intézmény, azt az Oktatási Hivatal nem ellenőrzi". Igaz, a kérdés nem az egyetemet fenntartó alapítványra, hanem magára az egyetemre vonatkozott.
Állami vagy alapítványi? Mindegy
A kommentelők közül sokan mindezt úgy értelmezték, hogy a modellváltó egyetemeken oktatókra könnyített feltételek vonatkoznak majd, pedig a felsőoktatási törvény csak arra ad lehetőséget, hogy az intézmények a törvényinél szigorúbb feltételekkel alkalmazzanak tanársegédeket, adjunktusokat.
A jogszabályban az áll:
Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz
a) a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,
b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése.
A doktori képzés nyelvi feltétele az SZFE-n egyébként a „szakirodalommal bíró világnyelvek egyikéből” államilag elismert középfokú B2-es nyelvvizsga.
Máté András nyugdíjas egyetemi docens, az Oktatói Hálózat aktivistája is azt mondta az Eduline-nak, hogy az Oktatási Hivatal válasza komolytalan, hiszen a szabályok valóban nem tesznek különbséget magán-, az alapítványi és az állami fenntartású intézmények között. Az oktatókra mindenhol ugyanazok a feltételek vonatkoznak, az Oktatói Hálózatnál pedig nem tudnak arról, hogy lenne olyan kormányzati terv, amely ezen változtatna. Egyedül a kötelező nyugdíjazási szabályok eltérőek, hiszen az alapítványi egyetemek dolgozói nem közalkalmazottak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
