Kilenc magyar egyetem került fel a legfrissebb világrangsorra, de a javításhoz ennél jóval több kell

Idén is Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezeti a magyar intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es felsőoktatási világrangsorában. Egy újonc is van a listán.

  • Csik Veronika

Pár helyezést rontva az 501-510. helyről az 551-560. helyre esett vissza, de még így is a Szegedi Tudományegyetem a legjobb teljesítményű magyar felsőoktatási intézmény a QS legfrissebb, ma reggel nyilvánosságra hozott 2022-es listáján.

A QS 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

A Debreceni Egyetemet a 591-600., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 651-700., a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Gödöllői Szent István Egyetem és Miskolci Egyetemet a pedig 801-1000. helyre sorolták az idei rangsor készítő.

1. Szegedi Tudományegyetem 551-560. (tavaly 501-510.)

2. Debreceni Egyetem 591-600. (tavaly 521-530.)

3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 651-700. (tavaly 601-650.)

4. Pécsi Tudományegyetem 651-700.

5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 801-1000.

6. Budapesti Corvinus Egyetem 801-1000.

7. Gödöllői Szent István Egyetem 801-1000.

8. Széchenyi István Egyetem 801-1000.

9. Miskolci Egyetem 801-1000.

A magyar intézmények közül a Széchenyi István Egyetem új szereplő a rangsorban. Az intézmények közül azonban csak kettő marad állami fenntartásban - az ELTE és a BME kivételével az utóbbi bő egy évben az összes egyetem alapítványivá vált.

Magyarország egyetemeit két fő tényező gátolja abban, hogy feljebb kerüljenek a QS egyetemi világranglistáján. Először is, a rangsorolt magyar intézmények többségénél csökkenni kezdett az egyetemi kar/hallgatók aránya tekintetében elért teljesítmény. Másodszor, a magyarországi kutatás a nemzetközi versenytársakhoz képest továbbra is küszködik azzal, hogy magas szintű globális hatást fejtsen ki

- mondta Ben Sowter, a QS kutatási igazgatója, aki szerint ez a két probléma elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a "munkáltatói reputáció" terén elért javulást, még akkor is, ha a magyar egyetemek magas színvonalon képzett pályakezdőket engednek a piacra.  A rangsor összeállítói szerint egyébként a magyar helyezések javulásához több nemzetközi kutatásban és tudományos együttműködésben kéne részt venniük a hazai egyetemeknek.

Ismét a régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 151. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői - a listára került nyolcból - további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet, a grazi műszaki egyetemet és a Linzi Johannes Kepler Egyetemet is. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van. Ezen felül hat szlovák, egyetem pedig tizenegy a román, kettő a szlovén és négy a horvát intézmények közül is felkerült a listára.

Az európai listát egyébként továbbra is a brit egyetemek vezetik. Az első a University of Oxford, amelyet a University of Cambridge, az Imperial College London, a svájci ETH Zurich és a UCL vezet, majd a szintén svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne és a University of Edinburgh áll a QS rangsorában.

Kik a legjobbak a világon?

Az összesített lista élén - már tíz éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Stanford és a Harvard követ, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került a California Institute of Technology (CalTech), az Oxford, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.

Idén az első öt helyen komoly átrendeződés történt: a Harvard lecsúszott a dobogóról, és (a valah volt leggyengébb helyezést elérve) az ötödik helyen végzett. Az Oxford vette át a helyét, amelyet a Cambridge és a Stanford követ. Ázsia két csúcsegyeteme a National University of Singapore (a 11. helyen áll) és a Nanyang Technological University (12. lett).

Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorárába is tíz magyar egyetem került fel nemrég:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.