Folytatódik a számháború a Fudan Egyetem és a Diákváros vitájában

A számok makacs dolgok, a fővárosba tervezett kínai egyetem kampusza és a Diákváros esetében azonban folyamatosan változnak az építésre szánt területek nagyságai.

  • Csik Veronika

A Népszava szerint nem stimmel a matek a kínai egyetem magyar kampusza és a Diákváros körül: a korábban 135 hektáros fejlesztési terület hirtelen 200 hektárra hízott (belevették az atlétikai csarnok, az edzőpályák, a ferencvárosi szabadidőpark, az új evezős központ és a csepeli közpark területét is) – írja az oldal.

A számok azonban a Diávárost is érintik

Az első változat szerint – amikor a Fudan Egyetem terület északi részen épült volna fel – a kollégiumoknak csak 16,2 hektár jutott, most viszont 17,6 hektár. A legújabb tervben a Diákváros szorult be az északi részre, márpedig Baranyi Krisztina, ferencvárosi polgármestere szerint ez a terület nem több, mint 6-7 hektár. Az oldal hozzáteszi, arról nem is beszélve, hogy a legeslegelső tervben nem is szerepelt egyetemépítés, a legújabb koncepcióban viszont a Fudan már 22,2 hektárt tesz ki.

Úgy tudni, a tervezett kollégiumi férőhelyek közül 8500 a forgalmas bevezető főutakhoz közeli területen épülne meg a zsugorított Diákvárosban, a kínai campus számára pedig 3000 férőhely létesülne - írja a Népszava egy friss korményzati prezentációra hivatkozva. Úgy tűnik, a Fudan kollégiumai a magyar hallgatóknak nem lesznek nyitottak, viszont azok, akik a Fudanra járnak, borsos összeget, 56 ezer forint kollégiumi díjat fizethetnek majd. Sőt úgy néz ki, a magyar hallgatók a kínai egyetemhez tartozó sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes.

Az kínai egyetem építésével kapcsolatban egyébként az utóbbi hetekben folyamatosak a politikai „csatározások”. Az Oktatói Hálózat friss közleményében például elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a magyar egyetemek támogatása nem emelkedik és az önköltséges képzések arányát növelik, „a kormány az egész magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatását kétszeresen meghaladó összeget szánjon egy külföldi egyetem létrehozására”. Ezért kérik a kormányt és az Országgyűlést, hogy azonnal mondják fel a Fudan Hungary Egyetemet megalapozó stratégiai együttműködési megállapodást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.