A számok makacs dolgok, a fővárosba tervezett kínai egyetem kampusza és a Diákváros esetében azonban folyamatosan változnak az építésre szánt területek nagyságai.
A Népszava szerint nem stimmel a matek a kínai egyetem magyar kampusza és a Diákváros körül: a korábban 135 hektáros fejlesztési terület hirtelen 200 hektárra hízott (belevették az atlétikai csarnok, az edzőpályák, a ferencvárosi szabadidőpark, az új evezős központ és a csepeli közpark területét is) – írja az oldal.
A számok azonban a Diávárost is érintik
Az első változat szerint – amikor a Fudan Egyetem terület északi részen épült volna fel – a kollégiumoknak csak 16,2 hektár jutott, most viszont 17,6 hektár. A legújabb tervben a Diákváros szorult be az északi részre, márpedig Baranyi Krisztina, ferencvárosi polgármestere szerint ez a terület nem több, mint 6-7 hektár. Az oldal hozzáteszi, arról nem is beszélve, hogy a legeslegelső tervben nem is szerepelt egyetemépítés, a legújabb koncepcióban viszont a Fudan már 22,2 hektárt tesz ki.
Úgy tudni, a tervezett kollégiumi férőhelyek közül 8500 a forgalmas bevezető főutakhoz közeli területen épülne meg a zsugorított Diákvárosban, a kínai campus számára pedig 3000 férőhely létesülne - írja a Népszava egy friss korményzati prezentációra hivatkozva. Úgy tűnik, a Fudan kollégiumai a magyar hallgatóknak nem lesznek nyitottak, viszont azok, akik a Fudanra járnak, borsos összeget, 56 ezer forint kollégiumi díjat fizethetnek majd. Sőt úgy néz ki, a magyar hallgatók a kínai egyetemhez tartozó sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes.
Az kínai egyetem építésével kapcsolatban egyébként az utóbbi hetekben folyamatosak a politikai „csatározások”. Az Oktatói Hálózat friss közleményében például elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a magyar egyetemek támogatása nem emelkedik és az önköltséges képzések arányát növelik, „a kormány az egész magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatását kétszeresen meghaladó összeget szánjon egy külföldi egyetem létrehozására”. Ezért kérik a kormányt és az Országgyűlést, hogy azonnal mondják fel a Fudan Hungary Egyetemet megalapozó stratégiai együttműködési megállapodást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
