Folytatódik a számháború a Fudan Egyetem és a Diákváros vitájában

A számok makacs dolgok, a fővárosba tervezett kínai egyetem kampusza és a Diákváros esetében azonban folyamatosan változnak az építésre szánt területek nagyságai.

  • Csik Veronika

A Népszava szerint nem stimmel a matek a kínai egyetem magyar kampusza és a Diákváros körül: a korábban 135 hektáros fejlesztési terület hirtelen 200 hektárra hízott (belevették az atlétikai csarnok, az edzőpályák, a ferencvárosi szabadidőpark, az új evezős központ és a csepeli közpark területét is) – írja az oldal.

A számok azonban a Diávárost is érintik

Az első változat szerint – amikor a Fudan Egyetem terület északi részen épült volna fel – a kollégiumoknak csak 16,2 hektár jutott, most viszont 17,6 hektár. A legújabb tervben a Diákváros szorult be az északi részre, márpedig Baranyi Krisztina, ferencvárosi polgármestere szerint ez a terület nem több, mint 6-7 hektár. Az oldal hozzáteszi, arról nem is beszélve, hogy a legeslegelső tervben nem is szerepelt egyetemépítés, a legújabb koncepcióban viszont a Fudan már 22,2 hektárt tesz ki.

Úgy tudni, a tervezett kollégiumi férőhelyek közül 8500 a forgalmas bevezető főutakhoz közeli területen épülne meg a zsugorított Diákvárosban, a kínai campus számára pedig 3000 férőhely létesülne - írja a Népszava egy friss korményzati prezentációra hivatkozva. Úgy tűnik, a Fudan kollégiumai a magyar hallgatóknak nem lesznek nyitottak, viszont azok, akik a Fudanra járnak, borsos összeget, 56 ezer forint kollégiumi díjat fizethetnek majd. Sőt úgy néz ki, a magyar hallgatók a kínai egyetemhez tartozó sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes.

Az kínai egyetem építésével kapcsolatban egyébként az utóbbi hetekben folyamatosak a politikai „csatározások”. Az Oktatói Hálózat friss közleményében például elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a magyar egyetemek támogatása nem emelkedik és az önköltséges képzések arányát növelik, „a kormány az egész magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatását kétszeresen meghaladó összeget szánjon egy külföldi egyetem létrehozására”. Ezért kérik a kormányt és az Országgyűlést, hogy azonnal mondják fel a Fudan Hungary Egyetemet megalapozó stratégiai együttműködési megállapodást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.