A fővárosi és vidéki egyetemeken sem kockáztatnak, a legtöbb helyen online zárják a félévet

A felsőoktatási intézmények többségében hétfőn elkezdődtek a tavaszi szemesztert lezáró vizsgák, bár vannak olyan egyetemek is, ahol már a múlt héten elindult a félévzárás. Annak ellenére, hogy május 10-től személyesen is meg lehet szervezni a számokéréseket, a legtöbb helyen úgy döntöttek, erre az egy-két hétre már nem hívják be a hallgatókat.

  • Tóth Alexandra

"A felsőoktatási intézmény rektora dönthet az oktatás – így különösen a hallgatók gyakorlati képzésének, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint hallgatói jelenlétet igénylő tudásmérésnek – személyes érintkezés mellett történő megszervezéséről, a szükséges védelmi intézkedések betartásával" – áll abban a kormányrendeletben, amely nagyjából másfél hete jelent meg.

A szabályok május 10-től léptek életbe, viszont az intézmények többségében úgy döntöttek, csak nagyon indokolt esetben hívják be a hallgatókat személyesen - írtuk meg korábban. "Az ELTE-n a félévet a távolléti oktatás és számonkérés szabályai szerint kell folytatni és befejezni. A hallgatók személyes jelenlétével nem szervezhető számonkérés" - olvasható az egyetem honlapján, ahol azt is hozzáteszik: az ettől való eltéréshez dékáni vagy igazgatói engedély szükséges.

Hasonló döntés született a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. A számonkéréseket ezekben az intézményekben is kizárólag online tartják meg – a Corvinuson a Moodle és a Microsoft Teams egyetemi felületein. Kivételt az NKE záróvizsgái és szakdolgozatvédései jelentenek.

Online fejezik be a tanévet a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve a legtöbb vidéki egyetemen is – olvasható az Index összefoglalójában, amelyből az is kiderül, hogy a Testnevelési Egyetemen viszont már a járványhelyzet miatt tavasszal elmaradó fontos gyakorlati elemek pótlása is elkezdődött. „Előző héten csak gyakorlati óráim voltak, ahol igyekeztük pótolni az elmúlt időszak legfontosabb feladatait. Ezzel az extra héttel most egy kicsit tovább tart a félév, de a vizsgák már online lesznek” – mondta a lapnak az intézmény sport és rekreációszervezés szakos hallgatója.

Van egy-két kivétel, ahol a vizsgák is személyesek lesznek

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Pécsi Tudományegyetemen karonként, sőt sok esetben szakonként döntöttek a félévzárás módjáról. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.

Arról, hogy a fővárosi intézményekben pontosan mettől meddig tart a vizsgaidőszak, itt írunk korábban. A nagyobb vidéki egyetemek dátumait pedig itt gyűjtöttük össze.

Szeptembertől nincs kivételezés

Miközben a tavaszi félévzárás időtartamának és módjának jártunk utána, az ELTE oldalán már a következő tanévkezdéssel kapcsolatban is találtunk információkat. Az egyetem jelezte, hogy a 2021/2022-es tanévet jelenléti formában tervezik elkezdeni, és "az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre". Ez tehát azt jelenti, az Eötvös Loránd Tudoményegyetemen a védettség hiánya önmagában nem lesz elegendő indok ahhoz, hogy valaki szeptembertől is otthonról tanuljon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.