A fővárosi és vidéki egyetemeken sem kockáztatnak, a legtöbb helyen online zárják a félévet

A felsőoktatási intézmények többségében hétfőn elkezdődtek a tavaszi szemesztert lezáró vizsgák, bár vannak olyan egyetemek is, ahol már a múlt héten elindult a félévzárás. Annak ellenére, hogy május 10-től személyesen is meg lehet szervezni a számokéréseket, a legtöbb helyen úgy döntöttek, erre az egy-két hétre már nem hívják be a hallgatókat.

  • Tóth Alexandra

"A felsőoktatási intézmény rektora dönthet az oktatás – így különösen a hallgatók gyakorlati képzésének, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint hallgatói jelenlétet igénylő tudásmérésnek – személyes érintkezés mellett történő megszervezéséről, a szükséges védelmi intézkedések betartásával" – áll abban a kormányrendeletben, amely nagyjából másfél hete jelent meg.

A szabályok május 10-től léptek életbe, viszont az intézmények többségében úgy döntöttek, csak nagyon indokolt esetben hívják be a hallgatókat személyesen - írtuk meg korábban. "Az ELTE-n a félévet a távolléti oktatás és számonkérés szabályai szerint kell folytatni és befejezni. A hallgatók személyes jelenlétével nem szervezhető számonkérés" - olvasható az egyetem honlapján, ahol azt is hozzáteszik: az ettől való eltéréshez dékáni vagy igazgatói engedély szükséges.

Hasonló döntés született a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. A számonkéréseket ezekben az intézményekben is kizárólag online tartják meg – a Corvinuson a Moodle és a Microsoft Teams egyetemi felületein. Kivételt az NKE záróvizsgái és szakdolgozatvédései jelentenek.

Online fejezik be a tanévet a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve a legtöbb vidéki egyetemen is – olvasható az Index összefoglalójában, amelyből az is kiderül, hogy a Testnevelési Egyetemen viszont már a járványhelyzet miatt tavasszal elmaradó fontos gyakorlati elemek pótlása is elkezdődött. „Előző héten csak gyakorlati óráim voltak, ahol igyekeztük pótolni az elmúlt időszak legfontosabb feladatait. Ezzel az extra héttel most egy kicsit tovább tart a félév, de a vizsgák már online lesznek” – mondta a lapnak az intézmény sport és rekreációszervezés szakos hallgatója.

Van egy-két kivétel, ahol a vizsgák is személyesek lesznek

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Pécsi Tudományegyetemen karonként, sőt sok esetben szakonként döntöttek a félévzárás módjáról. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.

Arról, hogy a fővárosi intézményekben pontosan mettől meddig tart a vizsgaidőszak, itt írunk korábban. A nagyobb vidéki egyetemek dátumait pedig itt gyűjtöttük össze.

Szeptembertől nincs kivételezés

Miközben a tavaszi félévzárás időtartamának és módjának jártunk utána, az ELTE oldalán már a következő tanévkezdéssel kapcsolatban is találtunk információkat. Az egyetem jelezte, hogy a 2021/2022-es tanévet jelenléti formában tervezik elkezdeni, és "az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre". Ez tehát azt jelenti, az Eötvös Loránd Tudoményegyetemen a védettség hiánya önmagában nem lesz elegendő indok ahhoz, hogy valaki szeptembertől is otthonról tanuljon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.