A fővárosi és vidéki egyetemeken sem kockáztatnak, a legtöbb helyen online zárják a félévet

A felsőoktatási intézmények többségében hétfőn elkezdődtek a tavaszi szemesztert lezáró vizsgák, bár vannak olyan egyetemek is, ahol már a múlt héten elindult a félévzárás. Annak ellenére, hogy május 10-től személyesen is meg lehet szervezni a számokéréseket, a legtöbb helyen úgy döntöttek, erre az egy-két hétre már nem hívják be a hallgatókat.

  • Tóth Alexandra

"A felsőoktatási intézmény rektora dönthet az oktatás – így különösen a hallgatók gyakorlati képzésének, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint hallgatói jelenlétet igénylő tudásmérésnek – személyes érintkezés mellett történő megszervezéséről, a szükséges védelmi intézkedések betartásával" – áll abban a kormányrendeletben, amely nagyjából másfél hete jelent meg.

A szabályok május 10-től léptek életbe, viszont az intézmények többségében úgy döntöttek, csak nagyon indokolt esetben hívják be a hallgatókat személyesen - írtuk meg korábban. "Az ELTE-n a félévet a távolléti oktatás és számonkérés szabályai szerint kell folytatni és befejezni. A hallgatók személyes jelenlétével nem szervezhető számonkérés" - olvasható az egyetem honlapján, ahol azt is hozzáteszik: az ettől való eltéréshez dékáni vagy igazgatói engedély szükséges.

Hasonló döntés született a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. A számonkéréseket ezekben az intézményekben is kizárólag online tartják meg – a Corvinuson a Moodle és a Microsoft Teams egyetemi felületein. Kivételt az NKE záróvizsgái és szakdolgozatvédései jelentenek.

Online fejezik be a tanévet a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve a legtöbb vidéki egyetemen is – olvasható az Index összefoglalójában, amelyből az is kiderül, hogy a Testnevelési Egyetemen viszont már a járványhelyzet miatt tavasszal elmaradó fontos gyakorlati elemek pótlása is elkezdődött. „Előző héten csak gyakorlati óráim voltak, ahol igyekeztük pótolni az elmúlt időszak legfontosabb feladatait. Ezzel az extra héttel most egy kicsit tovább tart a félév, de a vizsgák már online lesznek” – mondta a lapnak az intézmény sport és rekreációszervezés szakos hallgatója.

Van egy-két kivétel, ahol a vizsgák is személyesek lesznek

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Pécsi Tudományegyetemen karonként, sőt sok esetben szakonként döntöttek a félévzárás módjáról. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.

Arról, hogy a fővárosi intézményekben pontosan mettől meddig tart a vizsgaidőszak, itt írunk korábban. A nagyobb vidéki egyetemek dátumait pedig itt gyűjtöttük össze.

Szeptembertől nincs kivételezés

Miközben a tavaszi félévzárás időtartamának és módjának jártunk utána, az ELTE oldalán már a következő tanévkezdéssel kapcsolatban is találtunk információkat. Az egyetem jelezte, hogy a 2021/2022-es tanévet jelenléti formában tervezik elkezdeni, és "az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre". Ez tehát azt jelenti, az Eötvös Loránd Tudoményegyetemen a védettség hiánya önmagában nem lesz elegendő indok ahhoz, hogy valaki szeptembertől is otthonról tanuljon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.