"Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült"

Az április 27-én elfogadott törvényekkel a kormány öt intézmény híján kisajátította a magyar felsőoktatást - írja közleményében az Oktatási Hálózat, szerintük az új rendszer eddig is okozott már komoly károkat.

  • Csik Veronika

Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést

- írja az Oktatói Hálózat friss összegző közleményében, amiben az utóbbi hónapok nagy egyetemi átalakításainak hatásait és "valódi természetét" foglalják össze. Ehhez idézik Orbán Viktor április 30-i rádióinterjúját is, amiben a miniszterelnök azt mondta, azt várja a kuratóriumoktól, hogy az általa megfelelőnek tartott eszmei irányba vezessék az egyetemeket: "És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el."

Az Oktatói Hálózat szerint ebből egyértelmű, hogy az egyetemeket is a kultúrharc terepévé szeretné tenni, ezt pedig a kuratóriumokra mint fenntartói testületekre kívánja bízni.

"Az alapítványok fenntartói szerepe két alapvető tekintetben különbözik az állam eddigi, minisztérium által gyakorolt fenntartói szerepétől: egyrészt a felsőoktatási törvény többszöri módosítása folytán a kuratóriumok jóval erősebb jogokkal rendelkeznek, mint az állami fenntartó, másrészt pedig a kormánnyal, minisztériummal, miniszterrel ellentétben nincsen politikai felelősségük, nem válthatók le se választásokon, se másképp" - összegzik.

Mivel a jelenlegi fenntartók kizárólag anyagi felelősséggel tartoznak az egyetem gazdálkodásáért  - teszik hozzá -, szerintük az egyetemek oktatást, kutatást érintő stratégiai döntéseiben a financiális szempontok el fogják nyomni a szakmai és kulturális szempontokat.

Kiemelik azt is, hogy az alapítványi felsőoktatásban elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza, és "nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát".

Az egyetemnek, azaz az oktatók és hallgatók közösségének ezután már azért is harcot kell vívnia, hogy valódi egyetem módjára létezhessen, de ez a harc nem reménytelen és kilátástalan.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna