"Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült"

Az április 27-én elfogadott törvényekkel a kormány öt intézmény híján kisajátította a magyar felsőoktatást - írja közleményében az Oktatási Hálózat, szerintük az új rendszer eddig is okozott már komoly károkat.

  • Csik Veronika

Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést

- írja az Oktatói Hálózat friss összegző közleményében, amiben az utóbbi hónapok nagy egyetemi átalakításainak hatásait és "valódi természetét" foglalják össze. Ehhez idézik Orbán Viktor április 30-i rádióinterjúját is, amiben a miniszterelnök azt mondta, azt várja a kuratóriumoktól, hogy az általa megfelelőnek tartott eszmei irányba vezessék az egyetemeket: "És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el."

Az Oktatói Hálózat szerint ebből egyértelmű, hogy az egyetemeket is a kultúrharc terepévé szeretné tenni, ezt pedig a kuratóriumokra mint fenntartói testületekre kívánja bízni.

"Az alapítványok fenntartói szerepe két alapvető tekintetben különbözik az állam eddigi, minisztérium által gyakorolt fenntartói szerepétől: egyrészt a felsőoktatási törvény többszöri módosítása folytán a kuratóriumok jóval erősebb jogokkal rendelkeznek, mint az állami fenntartó, másrészt pedig a kormánnyal, minisztériummal, miniszterrel ellentétben nincsen politikai felelősségük, nem válthatók le se választásokon, se másképp" - összegzik.

Mivel a jelenlegi fenntartók kizárólag anyagi felelősséggel tartoznak az egyetem gazdálkodásáért  - teszik hozzá -, szerintük az egyetemek oktatást, kutatást érintő stratégiai döntéseiben a financiális szempontok el fogják nyomni a szakmai és kulturális szempontokat.

Kiemelik azt is, hogy az alapítványi felsőoktatásban elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza, és "nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát".

Az egyetemnek, azaz az oktatók és hallgatók közösségének ezután már azért is harcot kell vívnia, hogy valódi egyetem módjára létezhessen, de ez a harc nem reménytelen és kilátástalan.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?