"Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült"

Az április 27-én elfogadott törvényekkel a kormány öt intézmény híján kisajátította a magyar felsőoktatást - írja közleményében az Oktatási Hálózat, szerintük az új rendszer eddig is okozott már komoly károkat.

  • Csik Veronika

Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést

- írja az Oktatói Hálózat friss összegző közleményében, amiben az utóbbi hónapok nagy egyetemi átalakításainak hatásait és "valódi természetét" foglalják össze. Ehhez idézik Orbán Viktor április 30-i rádióinterjúját is, amiben a miniszterelnök azt mondta, azt várja a kuratóriumoktól, hogy az általa megfelelőnek tartott eszmei irányba vezessék az egyetemeket: "És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el."

Az Oktatói Hálózat szerint ebből egyértelmű, hogy az egyetemeket is a kultúrharc terepévé szeretné tenni, ezt pedig a kuratóriumokra mint fenntartói testületekre kívánja bízni.

"Az alapítványok fenntartói szerepe két alapvető tekintetben különbözik az állam eddigi, minisztérium által gyakorolt fenntartói szerepétől: egyrészt a felsőoktatási törvény többszöri módosítása folytán a kuratóriumok jóval erősebb jogokkal rendelkeznek, mint az állami fenntartó, másrészt pedig a kormánnyal, minisztériummal, miniszterrel ellentétben nincsen politikai felelősségük, nem válthatók le se választásokon, se másképp" - összegzik.

Mivel a jelenlegi fenntartók kizárólag anyagi felelősséggel tartoznak az egyetem gazdálkodásáért  - teszik hozzá -, szerintük az egyetemek oktatást, kutatást érintő stratégiai döntéseiben a financiális szempontok el fogják nyomni a szakmai és kulturális szempontokat.

Kiemelik azt is, hogy az alapítványi felsőoktatásban elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti státusza, és "nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát".

Az egyetemnek, azaz az oktatók és hallgatók közösségének ezután már azért is harcot kell vívnia, hogy valódi egyetem módjára létezhessen, de ez a harc nem reménytelen és kilátástalan.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.